Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

1-2. füzet - I. Korbély József: Az árvizekről

27 telítődhetik. Kora tavaszszal, ha a föld télen erősen megfagyott, a föld felszínét vékony jégkéreg borítja, a laza talajú földnemek, főleg, ha esésük jelentékeny, a lehulló csapadékból igen kevés vizet tartanak vissza. Nem tekintve tehát egyes igazán ritka kivételeket, a nagyobb esésű dombvidékről és a meredek hegyvidékről, még ha talajuk a vizet jól át is ereszti, jelentékeny vízmennyiség fog lefolyni. A németek és svájcziak az igen jó áteresztő talajról is ezt a vízmennyiséget az esés és a növényzet, illetőleg a kultura szerint km

2 és másodperczenkint dombvidéken €•73 m

8—1-64 m

3-nek, hegyvidéken 100 m

8—2-00 m

8-nek veszik fel. A mi viszonyaink között ezt a vízmennyiséget a félig vízálló talajokra megállapított értékek 70%-ára vehetjük fel. A beszüremkedés lassú folyamat. Nagyesésű, jóáteresztő talajon rövid ideig tartó nagy intenzitású eső alatt a beszüremkedésre szükséges idő hiányában aránylag kevés víz szivárog el. Ha táblázatunk adatait a németországiakkal összehasonlítjuk, úgy a bennök foglalt értékek aránylag is kicsinyeknek tűnnek fel. A bajorok hegyvidéken egy órai eső után a legnagyobb vízmennyiséget 21*7 m

3-nek, 3 órai eső után 7'72 m

3nek, 6 órai eső után 3 20 m

3-nek, 12 órai eső után 1-42 m

8-nek, 24 órai után 0'92 m

3-nek, 72 órai után 0-44 m

3-nek, 120 órai után 0'29 m

3-nek; a dombvidékről lefutó vízmennyiségeket pedig 1 órai eső után 19-7 m

5-nek, 3 órai eső után 4 69 m

3-nek, 6 órai eső után 2-09 m

3 nek, 12 órai eső után 1'03 m

3-nek, 24 órai eső után 0-54 m

3-nek, 72 órai után 0'16 m

3-nek és 120 órai után 0-11 m

3-nek veszik fel. Olyan nagy értékek ezek, hogy csakis az Alpesekről és az Óriás hegységből eredő vízfolyásokra alkalmazhatók. Az Odera mellékfolyói a Bober és a Queiss 1897. július havában, a midőn július 29-én az Óriáshegység vízválasztóján az egynapi lecsapódás 220—240 mm.-re rúgott, rengeteg vizet vezettek le. Zackennél 100 km

2ről összegyűlendő víz mennyisége 346 m

3 volt, a Queissen pedig 32 km

3-ről 125 m

s, a mely km

2 és másodperczenkint 3'45 m

s, illetőleg 3 9 m

3-nek felel meg. Már Mattern is megjegyzi, hogy ezek az értékek háromszorosan, négyszeresen meghaladják az eddig másutt észlelt értékeket. Németország más vidékein még a Wupper vízgyűjtőjén sem észleltek másodperczenkint és négyszögkilométerenkint €•9—l'OO m

3-nél nagyobb vízmennyiséget, ha a vízgyűjtőterület nagysága 100 km

2-t meghaladta. A mint az alább végzendő számításokból kitűnik, a mi viszonyainknak a táblázatban foglalt értékek megfelelnek. Kicsiny területeken, a hol tényleg a szélsőségek érvényesülnek, a táblázat értékei megvédenek a kellemetlen meglepetésektől, nagy területeken, a hol a szélsőségek kiegyenlítődnek, a táblázat adatai visszatartanak attól, hogy a maximális értékek reális határain túl menjünk. Lássunk néhány példát a táblázatok használatára. A vízgyűjtőterület 30 km

2 kopár hegyvidék, hosszúsága 11-3 kilométer, az esés kilométerenkint 10 m., a felszinen lefolyó víz sebessége tehát 1'26 m. A legszélső pontról a vizek 2-5 óra alatt érkeznek le. E területen a legnagyobb áradást a 2'5 óráig tartó erős intenzitású eső idézheti elő. A lefolyó vízmennyiség A szász államvasutak táblázata szerint ... 30 X 3-00 m

3 = 90-0 m

3 Bogdánfy táblázata szerint 30 X 3'00 m

3= 90Ю m

3 A fentebbi táblázat szerint 30 x 3-73 m

3 = 111-9 m

3. A vízgyűjtőterület igen nagy esésű dombvidék (a Nagyváradon keresztül futó Páris patak vízgyűjtője). A vízgyűjtő 8-0 km

2, a völgy hosszúsága 6 kilo-