Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - V. Farkas Lajos: A középtiszai nyílt árterek hatása az árvíz magasságára

264 Szolnokon és Csongrádon az áradásban némi kis apadással kétnapi visszaesés következett be. Szegeden pedig már a törökbecsei és a gyálai rét elöntése is április 9-én egyszerre nagymértékű, 34 cm.-es apadást okozott s a többi gátszakadások hatása a Maros egyidejű apadásával a tetőzés korábbi beálltában nyilvánul. A fentebb közölt vízállások szerint a czibakházi gátszakadás Szolnokon április 10—12-dike között az árhullám emelkedésében 37 cm., Csongrádon ugyanez időközben 33 cm. s Szegeden a felső és alsó szakadások összesen 77 cm. visszaesést, illetve visszamaradást okoztak. Ugyanis Szolnokon 10-éről ll-ére ahelyett, hogy a víz egyenletesen áradt volna, mint 9 és 10-ike között 19 cm.-t, 7 cm.-es apadás állott be, 11-ről 12-ére még mindig csak 5 cm. az áradás, holott a 8600 kat. holdnyi czibaki öblözet megtelése után 12-ről 13-ára már ismét 16 cm. az áradás. Az árvíz emelkedésében a visszamaradás tehát először ama 19 cm., amennyivel a viznek 10-ről ll-ére áradni kellett volna, másodszor ama 7 cm., amennyit a víz 10-ről ll-ére leapadt s harmadszor ama 11 cm.-es áradáskülönbség, amely a 11. és 12-iki tényleg bekövetkezett 5 cm.-es és a következő napi, már valószínűleg ismét rendes 16 cm.-es áradás között van. így a tényleges visszamaradás az árhullám magasságában Szolnoknál körülbelül : 19 —{- 7 -j— 11 = 37 czentiméter. Ugyanilyen számítás alapján adódik ki Csongrádnál 33 cm.: 10 és 11-ike között az elmaradt áradás 16 cm., 10 és 11 « « apadás 9 « 11 és 12 « « az áradás különbség.. 8 « összesen 33 cm. Szeged-nél az árhullám magasságában elkövetkezett visszamaradásnak számszerű értéke a Szeged feletti és alatti gátszakadások következtében beállott vízállásokból adódik ki. A törökbecsei és gyálai rétek elöntése a vízszinben még aznap, 9-én estére 34 cm. visszaesést okozott. Előző nap 8-áról 9-ére még 20 cm.-es volt az áradás ; valószínű tehát, hogy a rét elöntése nélkül 9-én reggeltől estig az előző egész 24 órai áradásnak felét, 10 cm.-t áradt volna; így tehát e két rét elöntéséből folyó visszamaradás 34 -(- 10 = 44 cm. A czibaki és csurogi szakadás hatása a vízállásokból már így számszerűleg ki nem tűnik, mert mint már fentebb említettem, a Maros egyidejű apadása következtében Szegednél a tetőzés már április 12-én, a csongrádi tetőzés előtt 4 nappal elkövetkezett. De mert a szakadások nélkül, — csak a Maros apadása következtében a víz Szegednél is csak 15-ike táján tetőzött volna, joggal feltételezhető, hogy e szakadások Szegednél is legalább a Csongrádra föntebb kimutatott 33 cm-res visszamaradást okozták. így tehát a négy szakadás okozta visszamaradás Szegednél 44 -j- 33 = 77 cm. Mindez természetesen csak megközelítés. Látjuk ez adatokból, mekkora hatással van az árvíz magasságára, ha üres medencze a tetőzéshez közeli vízálláskor telik meg. Látjuk, hogy a tetőzés Szolnokon 37, Csongrádon 33 s Szegeden 77 centiméterrel lett alacsonyabb. Lássuk már most, mennyire fogja emelni a borsodmegyei nyilt ártér eltöltésezése a tetőzéseket. Erre a kérdésre az eddig előadottak s a 2. rajzon föltüntetett hosszanti szelvény segélyével grafikus úton igyekszünk megfelelni; nézzük előbb a füredi mérczét. Amint látjuk a 95-ös víznek Tokajtól lefelé a Körös és a Maros hatása következtében emelkedő irányzata volt. S mert Tokaj és Szolnok közt semmi számottevő hozzáfolyás nincs, a Körös hatása pedig Szolnoknál már nem érezhető, lévén