Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - II. Dieter János: A Sajó folyó csatornázása a Tiszától Miskolczig

211 A Sajó folyó csatornázása a Tiszától Miskolczig. (7 rajzzal.) Irta: Dieter János. 1. A csatornázás gazdasági jelentősége és megokolása. A vízi beruházásról szóló 1908. évi XLIX. törvényezikk szerint a Sajó folyónak a torkolatától Bánrévéig terjedő 123-1 Km. hosszú szakasza is mint csatornázandó folyórész szerepel. Közgazdasági szempontból nagyon fontos a Sajó hajózhatóvá tétele, mert medenczéje bányatermékekben : vasérczben, szénben és kőanyagban bővelkedik, sőt partjain fekszik hazánk egyik legnagyobb vasgyára és az ország egyik jelen4 tékeny ipari és kereskedelmi góczpontja, Miskolcz. A Sajó aránylag nagy esése és csekély nyári víztömege következtében mai állapotában egyáltalában nem /hajózható. Sőt a vasútak kiépítése óta alig van hajózás a Tisza ama felső részén is, a melybe a Sajó torkollik ; bár a Tisza eme felső medre hajózásra igen alkalmas és az itt-ott jelentkező zátonyok, sellős helyek mederszabályozó művekkel és kotrással fölötte könnyen eltávolíthatók* A Tisza eme felső szakasza mindaddig, míg a Duna-Tisza csatorna el nem készül, a mai viszonyok közt a hajózásra csekély értékű. Más lesz azonban a helyzet, ha a Sajót csatornázzák és a bánya- és vasgyári termékek iparvágányaikon elérhetik a víziútat. A Felső- és Közép-Tisza, valamint a Körösök völgye forgalmi és fogyasztó területei lennének a Sajó völgye bánya- és ipari termékeinek, valamint faanyagának. A Sajó csatornázása újra forgalmat fog előidézni a Felső-Tisza mentén s a mai elmaradt gazdasági életet intenzivebbé fogja tenni, s a Felső-Tiszán a DunaTisza csatorna kiépültéig a nagy dunai hajózástól szinte független víziforgalom fog megindulni. Hogy ez a víziút rendkívüli.közgazdasági értékű és életre való vállalkozás, az alábbiakban a rendelkezésünkre álló egynéhány adattal igazoljuk. ** A budapesti m. kir. bányakapitányság évi kimutatásai szerint Borsodmegye területén a legutóbbi 10 évben a diósgyőri m. kir. bányakincstár és magánosok termelte szén évente átlag Г12 millió tonna volt. A borsodi barnaszén-bányák közül a királdi, sajókazinczi, sajókazai, mucsonyi, szuha-kállói és a sajószentpéteri barnaszén-bányák részint a Sajó közvetetlen közelében, részint alig néhány kilométer távolságban feküsznek a víziúttól. A sajómenti intenzivebben feltárt barnaszén-bányák termelése a budapesti m. kir. * Lásd Maurer Gyula értekezését a Vízügyi és Hajózási Közlöny 1912. évf. 76. oldalán. ** Lásd Benedek József dr. tanulmányát a Vízügyi és Hajózási Közlöny 1911. évf. 5., 14. és 23. lapjain. Lásd Mádai Lajos ismertetését a Vízügyi és Hajózási Közlöny 1912. évf. 2. lapján. U*