Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)

3. füzet - II. Dieter János: A Sajó folyó csatornázása a Tiszától Miskolczig

212 bányakapitányság kimutatása szerint mintegy 0-53 millió tonna. Ez lenne az a mennyiség, a mely a Sajó mentén lekötve nincsen, s mely első sorban várja a víziút megnyíltát. A víziút megnyílta s vele az olcsó és zavartalan szállítás lehetősége a Sajó közvetetten közelében fekvő barnaszén-bányák intenzivebb feltárását segíti elő és a termelést fokozván, a víziúton leginkább a szénből remélhetünk elég nagy évi forgalmat. Közgazdasági jelentősége továbbá a hajózható Sajónak az, hogy olcsó szállítást nyújt a diósgyőri vasgyár és a miskolczi sajóparti gyárak termékeinek, valamint az alakulandó vas- és fémárú-gyáraknak az Alföld és Kelet felé, útat nyitva az aczéllá alakított gömöri és borsodi éreznek a Balkán felé. A diósgyőri vasgyárban feldolgozandó nagymennjiségű vasérczet és nyersvasat a Maros vidékéről, esetleg a Balkánról (Boszniából) a Tiszára, s innen a Sajón olcsón lehetne felszállítani. A gömöri és borsodi kincstári erdők tüzelő és megmunkált faanyaggal láthatják el az Alföldet. Gabona és liszt, különösen ez utóbbi termék az, mely hazánk egyik legnagyobb gőzmalmát, a Borsod-Miskolczi Gőzmalmot termelésének fejlesztésében segítheti. A borsodmegyei szén van hivatva nemcsak a Tisza mentén elterülő vidéket olcsó fűtőanyaggal ellátni, hanem olyan gyártelepek létesítését is előmozdítani a víziút mentén, melyek üzemében barnaszenet használhatnak. A hajózhatóvá tett Sajónak gazdasági fontosságát tehát abban látjuk, hogy az alföldi ipari telepeknek olcsó szenet nyújt, olcsó tüzelő és útépítő anyaggal látja el az Alföldet, továbbá a gömöri vaséreznek intenzivebb kibányászását, fémipari gyártmányokká való feldolgozását s a Tiszán és Dunán át a Kelet felé olcsó és így idegen árúkkal szemben versenyképes szállításukat teszi lehetővé. Minthogy azonban a 1231 Km. hosszú Sajó csatornázó munkálatainak végrehajtása hosszú időt — mintegy 20 évet — és nagy beruházó költséget szükségei, hogy a munkálatok mielőbb megindíthatok legyenek, a részletes tervezés első sorban a Sajó torkolatától Miskolczig, vagyis a nullponttól az 58. kilométerig terjedő szakasz munkálataira szorítkozik. Ennek a szakasznak a helyszínrajzát és hosszanti metszetét az 1. és 2. számú rajz láttatja. 2. A Sajó folyó általános jellege* Mind a Sajó, mind a Hernád Gömör vármegye északi részén a Királyhegyből ered ; amaz Dobsina város közelében a hegység délkeleti oldalán, emez nem messze tőle az északkeleti oldalon. A két folyó közt felső folyásukban a Gömörszepesi érezhegység a vízválasztó. A Sajó felső szakaszán, mindjárt eredete után északról délnek húzódó, erdőborította hegyektől határolt, szűk völgyön vonul végig. Bánréve felett éles kanyarodással keletnek, Sajószentpétertől kezdve délnek, majd Alsózsolczától kezdve délkeletnek folyik. A Hernád felső folyásában nyugatról keletre majdnem párhuzamosan halad a Gömör-szepesi érczhegységgel s csak Kassa felett kanyarodik dél felé. * Lásd Dr. Benedek József «A Sajó vízereje» czímű tanulmányát a Vízügyi Közlemények 1913. évf. II. 211. oldalán.