Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
3. füzet - I. Oltay Károly: Új szerkezetű optikai távolságmérő szabatosabb mérések végzésére
201 11. A prizmás távolságmérő pontossága. A mérési eredmények fenti táblázatának utolsó rovatában felsorolt valódi hibák nyújtanak felvilágosítást az elérhető pontosságról. Mivel a léczezel igen gondosan mért távolságok az optikai távolságmérés pontosságához képest hibátlanoknak tekinthetők, azért ezek a hibák teljes hibák, vagyis az optikai távolságmérésnek nem csak véletlen, de állandó jellegű részét is teljesen magukba foglalják. Ezekből a teljes valódi hibákból a /Ё«Г [л = 1/ («n» a méréseredmények száma) képlettel kiszámíthatjuk az optikai távolságmérés középhibáját, a melyet «közép teljes hibának» kell tekinteni, mivel benne mind a véletlen, mind az állandó hibák kifejezésre jutnak. Az egyes távolságra kiszámított közép teljes hibákat az alábbi összeállítás mutatja : Grafikusan ezek az értékek a 15. rajzon láthatók, a mely tehát a pontosságnak a mért távolsággal való összefüggését mutatja. Érdekes körülmény, hogy addig a határig, a meddig a mérések mentek (165 m.-ig), a pontosság a távolsággal linearis arányban fogy, vagyis egy egyenessel lehet ábrázolni a pontosság vonalát. A közép teljes hibák táblázatában foglalt \i. értékek mindig ama távolságra jellemzők csupán, a melyből le vannak vezetve. Hogy a prizmás távolságmérés pontosságára általánosságban jellemző adatot kapjunk, számítsuk át az összes a-ket ÍOO m.-re, a mikor is az optikai prizmás távmérés százalékos közép teljes hibáját kapjuk meg. Ez az érték az összes fentiekből levezetve [Л = ± О ОЗ90/0, 1vagyis a hosszúság 2560-ad része. A prizmás távolságmérővel való távolságmeghatározás közép teljes hibája 100 m. távolságra ±0039 m. (1:2560), amely érték 40 és 165 m. közötti távolságokra vonatkozó észlelésekből van levezetve. NB. Ez az érték a távolság egyetlen egyszer való meghatározásának közép teljes hibáját fejezi ki. Érdekes a távolságmeghatározás véletlen és állandó hibáival is foglalkozni, még pedig különösen fontos annak a megállapítása, vájjon az állandó rész mekkora része a teljes hibának. Ha ja a közép teljes hiba, y. v a közép véletlen hiba és a a hiba állandó része, akkor közöttük fennáll a következő ismeretes összefüggés: H» = |A T» + a s. 2. A [j. már ismeretes, a u., szintén meghatározható. Ugyanis minden távolságon kiszámíthatjuk az egyes mérési eredmények eltérését számtani középüktől (nem a Távolság Középhiba m. m. 40 ± 0-016 45-5 ± 0-011 60 ± 0-026 65-5 ± 0-020 80 ± 0-029 85-5 ± 0 022 100 ± 0-047 105-5 ± 0 046 120 ± 0-037 125-5 ± 0-060 140 ± 0-054 145-5 ± 0-055 160 ± 0-051 165-5 ± 0 075
