Vízügyi Közlemények, 1915 (5. évfolyam)
3. füzet - I. Oltay Károly: Új szerkezetű optikai távolságmérő szabatosabb mérések végzésére
202 a távolság pontos értékétől); jelöljük ez értékeket s T-vel. Ezekből az s v-ékből minden távolságra a j/. T számítható a következő képlettel a hol «n» a méréseredmények száma. Az így számított ;jl v értékekből ismét az előzővel teljesen azonos módon a 100 m.-re eső, vagyis a százalékos középhibát számíthatjuk. Méréseredményeink alapján : F. v = +0-036%, 3. a mi a hosszúság 2780-ad részének felel meg. A prizmás távolságmérővel való távolságmeghatározás közép véletlen hibája a távolságnak egyetlen egyszer való meghatározásában + 0036 a/ a-ra tehető, a mely értéket 40 és 165 m. közötti távolságokra vonatkozó mérésekből vezettük le. Az 1. és 3. alatti értékeket bevezetve a 2. képletbe, a hiba állandó része százalékban : a = + 0-015%, а mi а hosszúság 6560-ad részére. Ez érték világosan mutatja, hogy a prizmás távolságmérő használatakor az állandó hiba egészen csekély értékű. Ez igen fontos körülmény, mert lia az állandó hiba nagy értékű volna, úgy a mérések ismétlésével a pontosságot lényegesen fokozni nem lehetne, mert a mérések ismétlése csak a hiba véletlen részét kisebbíti, az állandót változatlanul hagyja. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a pontosságra vonatkozóan fent közölt értékek csakis a távolság egyszeri meghatározására vonatkoznak. A mérésnek n-szer való ismétlésével a közép teljes hiba értéke: Például : Az ismétlések száma n = 2 n = 4 n = 6 n — 8 n = 10 A közép teljes hiba százalékban A közép teljes hiba a hosszúság tört részében ± 0 030 1 3300 ± 0-023 1/4300 ± 0 021 1/4800 ± 0-020 1/5000 ± 0-019 1/5300 Vagyis a k = 50-es állandójú prizma használatakor már csekély számú ismétléssel 1/4000 pontosság könnyen elérhető. Túlságos sok ismétlésnek értelme nincs, mert a táblázat világosan mutatja, hogy az ismétlések eleinte (4-ig) rohamosan apasztják a közép hibát, ele aztán a csökkenés igen lassú. 12. Mérések váltakozó kezdő leolvasásokat jelző berendezéssel. Ha a távolságmérés pontosságát a L többszörös megismétlésével akarjuk fokozni, akkor az ismétlést úgy kell berendezni, hogy vele a leolvasás, helyesebben a becslés egyoldalú hibáit lehetőségig kiküszöböljük. Ha ugyanis az ismétléskor a prizmás « keresztülnézés esetén a sz állalmindig a legkisebb beosztásközt — a cm. mezőt —
