Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - IV. Nagy Béla: Norvég vízerők

.159 kívüli árvízkor mint fçnéknyilàs szolgál, a mennyibea az istolyon át 65 m s/sec. vízmennyiség bocsátható le az alsó mederbe. A főgáttestében (1. 34., 35. sz. rajz) takaréküreg van, a melyben 75 lóerejű turbina és generátor van elhelyezve, a mely kereken 60 kw. kisfeszültségű áramot szolgáltat a telep világítására, a mozgó darúk és zsilipek kezelésére, ha a gépház turbinái kikapcsolandók. A kereken 30 m. magas fogát, valamint a kétoldali mellékgátak küszöbe, a melyekre a tűk támaszkodnak, 1:5:7 keverésű betonból készült. A fogát elő­részének 10 m. vastag rétege 1:3:5 keverésű betonból áll. A vízfelőli oldallap 1 : 3 keverésű, 10 em. vastag vízálló czementhabarcscsal van burkolva, a melyre még kátrányréteget alkalmaztak. A gáttest belsejének tökéletes vízmentesítésére külön alagcsöhálózat szolgál, a mely közös levezetőcsőben végződik. A notodden­lilleheredi orszúgútat, mely régebben a vízesés felett keresztezte a Tinn folyót áthelyeztek a gát alá s most 44 m. nyílás-szélességű függő híddal keresztezi a folyó szikla medrét. A felvízcsatorna 150 m. hosszú bevágásból és 510 m. hosszú alagútból áll. A bevágást sziklából robbantották ki 5-0 m. fenékszélességgel, 10 : 1 hajlású oldal­rézsüvei és kereken 40 m a nedvesített szelvénynyel (1. 36—38. sz. rajz). Az előbevágás végén a tunnel előtt lévő vízkivételi zsilip 2-5 m. széles nyí­lásból áll, a mely előtt ékalakú rúdvasakból durva rácsot alkalmaztak. A rács előtt horgonyok vannak, a melyekbe betéti gerendák helyezhetők a műcsatorna szárazzá tételére. A műcsatorna gyorsabb elzárására elektromos erővel mozgatható külön zsilip­kapu к szolgálnak. A kemény sziklába vájt alagútszerű felső csatorna 40—50 m 2 keresztmet­szetű és l'17°/ 0 fenékesésű. A nyomómedencze közvetetlen a gépház fölött (I. 39. sz. fénykép) a Tinn folyó magas sziklapartjára van alapozva. A nyomó akna ürfogata 6800 m 8, középszélessége 6'7 m., fenekét és oldalait tökéletesen vízállóvá tették úgy, hogy a medencze vize nem hatolhat a szikla­repedésekbe. A nyomómedencze fenékszintje 10 m.-rel magasabb, mint a felső csatorna feneke úgy, hogy homok és iszap nenezen juthat a medenczébe. A leg­mélyebb pontból kiindulva, a sziklapartba kifutó istolyt vágtak, a melyen át a medencze kiüríthető és kiöblíthető. A medencze felső végén lévő lépcsőtől kezdve a medencze feneke ismét emelkedik, míg újra eléri a 108'3 m. szintet. A nyomómedencze szájának közelében 210 m. széles, 114-65m. magas bukó­élen át a fölös víz a kiürítő istolyba juthat. A medencze rendes vízszine 114'4 m., falkoronája 1160 m. A négy turbinához vezető nyomócső felső végénél a medencze nyugati, a folyó felőli oldaláról ellentétes fala mentén 4 nyomóakna van, a melyek 3—3 zsiliptáblával zárhatók. Az egyes zsilipnyílások szélessége 233 m. (összesen 74) m.), küszöbszintjük 1094 m. Minden nyomóaknán át másodperczenkint 23 m 3 víz bocsátható le 0.5 m/sec középsebességgel. Az 5 0 m. magas zsiliptáblák sinen futó felhúzó szerkezettel kezelhetők. Ezenkívül minden egyes zsiliptábla szükség esetén a gépházból mozgatható. A nyomókamrák zsiliptáblái megett 2 : 1 hajlású finom (25 mm.) gereb van elhelyezve. A most épülő Svälgfos II. telep részére a nyomómedenczét zsilipes elválasztó fallal két részre osztották és a medencze felső részéhez és a már meglévő négy

Next

/
Oldalképek
Tartalom