Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - II. Réthly Antal dr.: A párolgás napszakos eloszlása és napi maximuma

.106 Fiumében télen 60, Zenggben 80—90%, nyáron viszont Fiumében 30—40 és Zenggben 50»/o körül van. Ennek oka a szárazföldi és a tengeri szél szabályszerű váltakozásában van; a szárazföldi éjjeli szél szárazabb lévén, elősegíti a párolgást, míg a nappali szélnek, bár dinamikai erejével bizonynyal szintén fokozza a párolgást, mégis mivel párával telítettebb, nincs olyan nagy hatása, mint magának a nappali nagyobb felmelegedésnek. Tehát azt állíthatjuk, hogy olyan tengerparton, a hol a szárazföld oly meredek, mint a mienkén, különösen nagy az éjjeli elpárolgás és annál nagyobb, minél exponáltabb fekvésű az észlelés helye. Zenggben pL flz éjjeli pátolgas>%-ban hegyvidéken és hegyaljan. 6. rajz. valóságos légcsatornában — zenggi völgy — fekszik az állomás s még hozzá Zengg oly hely, a hol a bóra is nagy szerepet játszik; tudjuk azonban, hogy a bórának is határozott napi menete van és hogy éjjel erősebb, a mi tehát ugyancsak az éjjeli párolgás megnöveléséhez járul hozzá. Ugyanebben a képben látjuk Tapolczánalc megfigyeléseit is grafikusan ábrázolva. A lehető legszabályosabb menetet mutatja, u. i. olyan sík vidéken fekszik az állomás, a hol az élénk dunántúli északnyugati szelek szabályosan fújnak. A nyári félévben a nappali és az éjjeli elpárolgás közötti viszony közel állandó marad, télen 40- sőt közel 60%-a a nappalinak. A II. táblázat utolsó függőleges sora az évi %-°

s mennyiséget tünteti ki. Legnagyobb a párolgás éjjel Zenggben 61% és legkisebb Kisiblyén 8%, előbbi mint említettük, nyilt, szeles hely, az utóbbi zárt szűk völgy. 20%-on alul vannak