Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - II. Réthly Antal dr.: A párolgás napszakos eloszlása és napi maximuma

.107 BürJcös 15% (zárt felállítású hely), Dicsöszentmárton 17%, Kecskemét 19% és Vadászerdö 18%. A 30%-ot meghaladják a már említett Zenggen kívül: Álsógáld 34%, Fiume 40%, Ménes 36%, Pozsony 39%, mindannyi oly fekvésű, hol a hegyi szél mind télen mind nyáron megvan. A mint láttuk a különböző vidékeken a párolgás napszakos eloszlása határozott függésben van az orográfiai viszonyokkal, valamint az illető helyeken uralkodó szelekkel. Minél jellegzetesebb a nappali és éjjeli szél váltakozása, annál inkább kisebbedik a nappali és az éjjeli elpárolgás közötti különbség. Sík területek (~\z éjjeli párolgás %-okban a tengerparton ésa Dunánhúlon 7. rajz. állomásain nagyobb az egymás közötti hasonlóság. Egyebekben a közölt táblázatokra, valamint a belőlük készült görbékre utalok. A párolgás napi maximumára vonatkozó adatokat a III. táblázatban találjuk egybeállítva. Az eddig elmondottak alapján a párolgás napi összege legnagyobb a legmelegebb hónapokban, ha a megfigyelés helye eléggé széljárta, vagy a kora tavaszi hónapok egyikén, a mikor a levegőnek rendkívül nagy a szárazsága és az élénk széljárás a párolgás fokozásához nagy mértékben hozzájárul. A legnagyobb napi párolgás, a mit eddig állomásainkon észleltek, 12-0 mm. Ezt az összeget Csalán 1907. május 12-én, valamint ugyanakkora összeget 1913. június 4-én Portorén jegyeztek fel. Mindkét adatot mint teljesen megbízhatót el kell fogadnunk. Eszerint az utóbbi 14 évi hazai megfigyelés alapján a párolgás napi maximumául a 12 mm.-t tekinthetjük még az Alföldön is. A tengerparti adat bizonynyai 8*