Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

5. füzet - II. Réthly Antal dr.: A párolgás napszakos eloszlása és napi maximuma

.105 A hegyvidéki vagy hegyaljai állomásokat csoportosítottam a 6. képben. Ezek a grafikonok a legtanulságosabbak közé tartoznak. Legjobban mutatják, hogy mily döntő szerepe van a napi menet kialakulásában is a szélnek, mert azokon az állomásokon, a hol jellegzetes napi periódusa van a szélnek, ott az éjjeli párolgás határozottan nagy, értve ez alatt azt, hogy a 24 órai elpárolgásnak tekintélyes része. Az itt közölt állomások : Ménes, Tarcsal, Pozsony, Liptóujvár és Kisiblye. Egymástól fekvés dolgában rendkívül eltérők Liptóujvár és Kisiblye, mert míg a többi három állomás hegyoldalban van, addig Kisiblye szűk völgyben és Liptóujvár bár széles, de hegyektől körülvett magas völgyben fekszik. Ennek megfelelően Ivisiblyén az éjjeli elpárolgás felette kicsiny, különösen a csendes (^т éjjeli elpárolgás mennyisége %-ban homoklerület-eken 5. rajz. nyári éjszakákon, míg a téli hónapokban elég nagy, mert a nappalinak 50%-a körül van, a nyári pedig csak 6—9%Fölötte jellegzetes menetet mutat Pozsony és Ménes ; ez a két állomás, mind télen, mind nyáron közel egyforma értékeket mutat, a mi arra vall, hogy itt a hegyoldalon fekvő állomásokon a hegyi és völgyi szél alakítja ki az éjjeli nagy párolgást és így a nyári félévben is 30, sőt Pozsonyban közel 40%-a az éjjeli elpárolgás a nappalinak. Tarczal is hegyoldalban fekszik, itt azonban a hegyi és völgyi szól nem jelentkezik oly erővel, mert a hegy kisebb s felmelegedése és lehűlése nem okozhat oly élénk* légáramlást, hogy még a párolgás éjjeli összegeit is erősen fokozza; a tarczali görbére jellemző, hogy a két tavaszi hónapban 5—6%-kal kisebb az éjjeli párolgás, mint a nyári hónapokban. A 7. kép Zengg, Fiume és Tapolcza adatait ábrázolja. A két tengerparti állomás egymással feltűnő egyezést mutat és igen nagy az éjjeli elpárolgás, mert 8