Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér

4ß b) A szekrények vágóélének szerkezetét erősebbre készítették. (L, a 27. számú rajzot.) c) Az eltávolítandó szekrények sokkal vízzáróbban vannak szerkesztve. (L. a 28. számú rajzot.) A víz felől az oszlopok külső oldalán kettős, horonynyal és léczczel egymásba eresztett és bitumenes ragasztóanyaggal tömött zsaluzás, az oszlopok belső oldalán harmadik zsaluzás és közben agyagtömés, végül a szekrény gödör felőli oldalán egy 4-ik zsaluzás van elhelyezve. A 3-ik és 4-ik zsaluzás közti tér soványabb keverésű és így könnyebben elbontható, takaréküregekkel ellátott betonnal (vagyis nem agyaggal, mint a esegénél) van kitöltve. Ez a beton, mind állékonyság, mind vízzárás szempontjából is kedvezőbb, mint az agyagtömés. 28. rajz. Eltávolítható légnyomásos szekrények a vízierőtelep keleti és nyugati oldalán. d) A szekrények aknacsöveit (lejáró és anyagszállító aknái) vaslemezekkel légzáróan bélelték. így elesik az aknacsövek belső felszínének a légzárás czéljából vakolással és simítással való tömése, mely munka a szűk helyen sok időt kíván. e) A szekrények közti hézagok kisebbek, a régi 25—30 cm.-rel szemben csak 10—15 cm.-esek. így a hézagokból sokkal kevesebb anyagot kell eltávolítani és az ékek segélyével való tömés is gyorsabban megy. f) A hézagok tömése czájából a szekrények végén elhelyezett félaknák nagyobbak, az egész akna 1'00/1'50 méretű, a miben egy ember kényelmesen, sőt szükség esetén 2 munkás is tűrhetően dolgozhat. g) A félaknák sülyesztés közben alulról egészen fel ideiglenes zsaluzással van-