Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér

41 пак elzárva, mely megakadályozza, hogy sűlyesztés közben a félaknába föld juthasson. Mikor a sűlyesztés be van fejezve, a hézag tömése közben a könnyen szétszedhető módon elhelyezett ideiglenes zsaluzást felülről lefelé fokozatosan eltávolítják. h) A szekrénye/eben vascsövekből álló vezetéket helyeztek el, melynek segélyével a vágóéi tömése és a munkakamara betonozása közben a levegőt a vágóéi alatt a vascsövön lehet kibocsátani. Ugyanis a csegénél alapos volt a gyanú, hogy az előzőkben említett 3 forrást az a körülmény okozta, hogy a vágóéi körüli résznek trágyával, kóczczal és agyaggal való tömése közben a levegő kibocsátására nem volt külön berendezés hanem valószínűen valahol a kész tömésen keresztül szabadult ki. Ha véletlenül két ilyen levegőforrás egymással sztmte jutott (a szekrény belső és külső oldalára is),, már ez egyúttal útat tört a külső víznek az alapgödörbe való bejuthatására is. A levegő kibocsátására szolgáló vascsővezeték a szekrényhézagok tömőaknájába is be van vezetve és olyan módon van elrendezve, hogy ha a hézagaknát alul jól eltömik, a levegőnek nem a hézagnál, hanem a vascsövön át a hézag melletti szekrény vágóéle alatt kell kiszabadulnia. Ezzel a hézagban folyó tömés jóságát a levegőbuborékok helye alapján kívülről is könnyen ellenőrizni lehet. i) A szekrények szerelése nem, állványokon, és az elhelyezés nem úsztatással, hanem lent magában az alapgödörben történt. Ugyanis az 1912—13. évi tél folyamán, az alacsony vízállások időszakában részben úgyis a l'OO m.-ig kiemelt alapgödör feneke alatt volt a Duna vízállása, részben pedig némi szivattyúzással mélyebben lehetett tartani. A száraz alapgödörben az egyes szekrények fa- és vasváza pontosan a maga helyén készült el és szárazban betonozták ki. A mint ez megtörtént, rövid időre a talajvíz szinét még mélyebbre, mintegy — 020 — 0'30-ra szállították le és a szekrényeket légnyomás nélkül, a belső anyagkiemeléssel átlagban a —020 m. mélységig sülyesztették le. Vagyis, a mikor a légnyomásos sűlyesztés megkezdődött a szekrények már l'OO m.-re bent voltak a földben és már jó vezetésük volt. * * * Mindezek a javítások nemcsak a jó zárás valószínűségét növelik, de egyúttál a munka gyorsabb végrehajtását is biztosították. Míg a csegénél a zárógát készítése és tömése körülbelül 1 évig tartott, addig a turbina-telepnél a szekrényvázak szerelését 1912. decz. hó közepén kezdték meg és 1913. márcz. közepén már befejezték. A légnyomásos sűlyesztés márcz. végén indult meg és a zárógát 1913. júniusban, vagyis körülbelül Va év alatt teljesen készen lett. 3. Kotrások és vele kapcsolatos munkák. A felső torkolattól a régi elzárásig terjedő (0—3-5 km.-ek közti) szakasznak 50 m. szélességben és —2-00 m. mélyen való kikotrására vonatkozóan még 1912. évben történt a versenytárgyalás és megkötötték a Magyar Építő Részvénytársasággal a vállalati szerződést. Az előmunkálatok (kitűzés, irtás stb.) 1913. telén, maga a kotrás pedig 1913. ápr. hóban kezdődött meg és 1914. évben végződik.