Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér
26 mindjárt bent is hagytuk a betonban (1. a 12. sz. rajzot). Biztosság kedvéért a fatábla alatt 100 m. szélességben két egyenkint 7 mm. vastag aszfaltlemezből álló vízszintes szigetelést is helyeztünk el, az esetleges alsó víznyomás ellen. A hézag teteje czementhabarcscsal van átvakolva és simítva, hogy az esetleges ülepedés-különbségeket a vakolat elrepedése rögtön jelezze. A kisvíz szine alatti terjeszkedő hézagok tömése szintén vízszintes és függőleges lemezből áll (1. a 13. sz. rajzot). A vízszintes lemezül nem rozsdásodó és hullámos, tehát rugalmas 1 mm. vastag bronzlemez szolgál, mely két aszfaltlemez közé van befogva. A függőleges lemez 5 cm. vastag fatáblákból áll, melyekre bitumenes anyaggal mindkét oldalon aszfalttal telített nemezlapok vannak ráragasztva és az egész felszín még jó bőven faczement-mázzal is be van vonva. A fatáblákra ráerősített összenyomható rétegnek az a czélja, hogy az 1912. okt.-nov.-ben alacsony hőmérsékleten készült betonnak a következő építő időszakban, vagyis 1913. nyarán várható nagy melegben való kiterjedését lehetővé tegye. A mint egyszer a beton állandóan víz alá kerül, lehetséges, hogy a kisvíz színe alatti terjeszkedő hézagoknak semmi, vagy csak minimális szerepük van, mert a hőmérsékleti különbségek kicsinyek. Építés közben azonban — különösen ha két különböző hőmérsékletű időszakra terjed ki — a kisvízszin alatti részen is jelentékeny hőmérsékleti különbségek léphetnek fel, melyek a beton megrepedését idézhetik elő. Tényleg észleltük, hogy a mintegy -j-3—4° átlagos hőmérsékleten készült alapbetonon mind a 3 terjeszkedő hézag átvakolása 1912. deczember hó elején már az első éjjeli fagyoknál, vagyis aránylag még nagyon csekély lehűléskor végig repedt. Ha az ilyen repedés nem volna eltömve, mint a jelen esetben, esetleg az alap alámosásának lehetne a szülő oka. A terjeszkedőhézag tömésének deszkatáblája nemcsak a betonfenékben van elhelyezve, hanem az oldalfalakban is felemelkedik, egészen a kisvíz magasságig. (L. a 14. sz. keresztmetszetet.) Ennek megfelelően a bronzlemez-tömés is a vízszintes helyzetből a falak külső oldalán fel van hajlítva a függőleges helyzetbe. A kisvíz feletti részen, a hol fatáblát már nem lehet alkalmazni, a falak hézagai részben a 15. sz. rajzon feltüntetett U-vasakkal, részben pedig a 16. sz. rajzon jelölt betonkőfogazással vannak tömve, melyek kiszakadás ellen kellően hátra vannak horgonyozva. A csatornák körül, mivel itt némileg bonyolódott volna a bronzlemezt hullámosítani s még köralakban is meghajlítani, a tömés a czement vegyi bomlása ellen aszfaltlapokkal védett ólomlemezekkel történt (1. a 17. sz. rajzot). A terjeszkedő tömésekre ható víznyomások megfigyelése céljából a kisvíz szine feletti fogazott tömések mögött kis aknák, az alsó tömések mögött 15. kép. Terjeszkedő hézag tömése U-vassal.