Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér

25 is teljes mértékben osztozik, és e feltevéskor — húzásra és nyomásra egyenlőnek feltételezett rugalmassági modulussal — a betonban csak 10 kg/cm

2 húzást engedett meg. Ez a kikötés magában foglalja azt a törekvést, hogy a betonban a vas százalékos arányszáma kisebb legyen, mint a mennyi a rendes vasbetonszerkezetekben szokott lenni. Ugyanis véleményünk szerint a hasonló jellegű víziépítményekben, a hol a gödörben levő duczolások miatt és egyéb, az építés természetével együtt járó okokból a vasvázak alig helyezhetők el olyan pontosan, mint magasépítményekben, lehetőleg egyszerű vasbetétet kell alkalmazni. Az ilyen építmények igazi anyaga tehát már nem is a vasbeton, hanem olyan beton, a melyben vas is van. Végül még megjegyzendő, hogy a beton legnagyobb húzófeszültségének Keresztmetszet a soroksári kamarazsilip középső dilata ti ós hézagán at. Ii. rajz. Metszet a csege küzépsö terjeszkedő hézagán át. megállapítása részben azt is ezélozta, hogy a hajszálrepedések bizonyos mértékig elkerülhetők legyenek. A zsilip egyes részei nem csupán sztatikai hatásoknak, hanem lökéseknek is ki lehetnek téve, már pedig ezekkel a kiszámíthatatlan dinamikus hatásokkal szemben a nagyobb tömegek több biztosítékot nyújtanak. Ezért a tervezéskor nem helyezkedtünk tisztán a vasbetonszerkesztő álláspontjára, vagyis nem takarékoskodtunk az anyaggal ott, a hol a zsilip természete nagyobb tömegeket kíván. A kivitelre került vasbetétes szerkezetekből néhány jellemző részletet a 8—11. sz. rajzok és a 35 — 47. sz. fényképek tüntetnek fel. A hosszanti és a terjeszkedő hézagok tömése. A hosszanti hézagokban a terjeszkedés csak nagyon kismértékű, ezért tulajdonképen elégséges volna a hézagot magát előállítani és utólag czementtel vagy valami bitumenes anyaggal kiönteni. A kivitel egyszerűsítése czéljából azonban a hézag nem ezen a módon készült, hanem úgy, hogy a hézag helyén felállított mintadeszkát (fatáblát)