Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér

22 Az ily agyagréteg felső része nem tekinthető teljesen egyenletesnek, vagyis olyannak, hogy az építménynek némi ülepedése, illetőleg egyes részeiben ülepedéskülönbség lehetetlen volna. Mivel közbejött események (árvíz stb.) következtében a feltárt gödörbe nem lehet azonnal behelyezni az alapbetont, hanem hosszabb ideig szabadon áll, a levegő vagy a víz behatása alatt az agyagréteg felszíne többé-kevésbbé fel is lazulhat vagy felázhat. Egy esetleges felázás még inkább oka lehet az ülepedéskülönbségeknek. Ez a szempont kívánatossá teszi, hogy a zsilip nem végigmenő £7-alakú testből, hanem több egymástól függetlenül ülepedő részből álljon. Ugyancsak ezt 9. rajz. Jellemző vasbetétek. (Felső fej keresztmetszete.) 10. rajz. Jellemző vasbetétek. (Metszet a kapufiilkén át.) követeli a terjeszkedés szempontja is. Ez az oka annak, hogy a zsilip 8 egymástól függetlenül ülepedő és terjeszkedő részre oszlik. A fejeket egy-egy, a zsiliptengelyre merőleges sík (terjeszkedő hézag) vágja el a kamarától. Ezenkívül a mintegy 60 m. hosszú kamarát is még egy, a közepén alkalmazott keresztirányú terjeszkedő hézag osztja két részre. Hogy a kamarában a betonlapot hajlítás miatt ne kelljen vasbetétekkel ellátni, vagyis, hogy olcsóbban lehessen előállítani, a falak a fenéktől hosszanti hézaggal elkülönítve, önmagukban állékony támasztófalak gyanánt épültek. A közbenső fenék tehát a falakkal össze nem függő, külön test.