Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - I. A soroksári Dunaág csatornázása. Sajó Elemér
23 A fejek azonban összefüggő U-alakú lest gyanánt vannak építve, mert a kapuk és az itt érvényesülő víznyomások miatt nem volna czélszerú hosszanti hézagokat létesíteni ós lehetővé tenni, hogy a küszöbnél is a falak a fenéktől függetlenül ülepedhessenek. A fejeknek összefüggő darabban való kiépítése mind a fenéken, mind a falakban vasbetétek alkalmazását teszi szükségessé. Ezzel szemben a kamarában csupán a falak alapjában és a csatornák körül vannak gyenge vasbetétek, a falszelvénynek a csatornaüregek következtében való meggyengülése miatt. E vasbetéteken kívül a kapúk, a betétgerendák stb. útján átadódó nagy erők felvételére és elosztására, úgyszintén az aknáknál és egyéb gyengített falrészeknél is, általában mindenütt, a hol a betonban húzás keletkezhetik, vasbetétek, sőt helyenkint szorosan vett vasbetonszerkezetek is kerülnek kivitelre. Azelőtt Magyarországon a csegék tömött tégla- vagy betonfalazatokból készültek. Ennek teljes ellentéte gyanánt 6 évvel ezelőtt a Körös folyón a bökényi csege vasbetonból, bordákkal és 10 cm vékony lemezekkel épült ki. A soroksári Dunaág felső torkolati zsilipé a két szélsőség (tömött, a külsc erőket csupán tömegével ellensúlyozi falazat és a vékony vasbetonszerkezet között van. Nem vasbetonból, hanem olyan betonból áll, a melyben vas is van. Mikor a csege vállalati munkáira a versenytárgyalást kiírták, a pályázati tételekben meg volt engedve, hogy a vállalkozók ne csak a hivatalos tervre adhassanak be ajánlatot, hanem saját terveikke' is pályázhassanak. A beérkezett tervekber több olyan megoldás volt, melyeket a földmívelésügyi minisztérium részben ennéi a zsilipnél, részben egyéb hasonló múépítménynél felhasználhatott. Éppen ezért a minisztérium ezeket a terveket meg is vásárolta. A beérkezett tervek közül néhányat a Vízügyi Közlemények 1911. évi 3-ik füzete mutatott be. E rajzokból látható, hogy a tervezők egyike sem pályázott szorosan vett vékony vasbetonszerkezettel, hanem többé-kevésbbé mindnyájan a középúton maradtak, a mi különben részben a megszabott szigorú számítómódnak volt a következménye. Így pl. az Országos Vízépítési Igazgatóság megszabta, hogy a szokásos számító eljárás esetén (a mikor t. i. a beton húzó szilárdságát elhanyagolják) a beton nyomófeszültsége legfeljebb 30 kg/cm 3, legyen, szemben a rendesen megengedett 40—45 kg.-mal. Megkívánta azonkívül, hogy a szerkezeteket annak a másik feltevésnek az alapul vételével is megvizsgálják, hogy a húzófeszültségben a beton 11. rajz. Jellemző vasbetétek. (Metszet a felső kapuk alatt.)
