Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
2. füzet - I. Péch Béla: A Recsina szabályozása
119. szept. 28-iki nagyobb áradás megzavarta a munkát, október 19-én pedig elkövetkezett az országos hírű katasztrófa. E napon a vihar a Monte Maggiore felől, Abbázián át és a Reesina esőgyiijtő területe felett húzódott a szárazföld felé. A belőle keletkezett felhőszakadás reggeli 9 h 35'-től déli 12 li 50'-ig, tehát 3 ХД óra alatt 222-3 mm. csapadékot adott s az áradás a Recsinán eddig nem ismert magasságra emelkedett. Ez a rendkívüli áradás nagy károkat okozott. Nyom nélkül elsodorta a Groliovo felett épült függőhíd tartószerkezetét. Azt a hatalmas, 10 m. magas sziklatömböt, melynek egyik oldalához a grohovoi nagy fabukógát, másik oldalához a nagy koczkakövekből épített beeresztőzsilip támaszkodott, az árapasztózsilippel együtt elsodorta s helyébe magának új medret ágyazott. A Zakaly-malom hatalmas betongátján 8 m. széles nyílást vágott,. A papirgyár felső udvarát majdnem egészen elsodorta. A papirgépeken végigfolyt s megrongálta őket. A Recsina és Zwir közt lévő, több méter vastagságú választófalat bedöntötte s az áradat a Zwir forrásba betört. A papirgyár vas hídtartóját a malmokhoz lesodorta. A Scoglietto felső végén a Recsina partfalát 35 m. hosszban elsodorta. A grohovoi és Zakalygátak felett a hordalékot lesodorva, a medret a fiumei malmoknál betemette úgy, hogy az egész árvíztömeg a Scoglietton s az utczákon folyhatott csak le. Hogy e rendkívüli áradás ezenkívül a városban s a városon kívül gyárakat, üzleteket és építményeket elpusztítva, minő nagy károkat okozott, annak ismertetése nem tartozhatik ide, róla az akkori hírlapok s a minisztériumhoz érkezett jelentések és panaszok részletes ismertetést adnak. Itt csak annyit említek föl, hogy az áradás 0-40 méterrel magasabb volt a susáki híd gyalogjárójánál, sőt rövid időn át a delta két vasúti hídjának tartóját is elérte, a recsinamenti utczákban 1/5, sőt 2 0 m. magasságra is emelkedett és a korzón a görög templom előtt is 0-25— •0-30 m. volt s a városban mintegy 8 millió К kárt okozott. Az áradás tömege közvetetlenül megmérhető nem volt. De a papirgyár feletti hídnál lévő zárt szelvényben észlelt vízmagasságból és esésből kiszámítva, másodperczenkint 439 m 3 lehetett. Az áradás káros voltát erősen növelte az a körülmény, hogy a tenger szinét is erősen megdagasztotta az ugyanakkor dühöngött bóra. A tenger vízállása reggel ... -f-0'90 m. délben... ... ... ... ... 4-0-82 « este___ ... ... ... -f 0-58 « volt. Az áradás már az építés közben jött és igy lefolyása, valamint hatása a választott megoldás alapelveinek helyes és czélszerií voltáról bizonyítékokat, az egész Recsina szabályozó tervére pedig értékes útmutatásokat szolgáltatott. E katasztrófa hatása alatt a fiumei kir. kormányzó elnöklete alatt 1898. november 10., 11. és 12-én az összes illetékes magyar s horvát hatóságok, valamint érdekelt községek és magánosok helyszíni bejárást és értekezletet tartottak, melyen megállapították, hogy: az alsó mederszakaszon, a papírgyári gáttól a susáki hídig nagy hordaléktömeg van és emiatt e mederszakaszon nagy víztömeg megfelelő lefolyást nem talál ; a középső mederszakaszon, vagyis a papírgyári gáttól Martinovoseloig a magánosok gátjainak megrongálódása következtében a meder jelentékenyen mélyült s a szilárd támaszától megfosztott, forrásoktól átázott hegylejtők megcsúsztak ; a Lukezi mellett beomlott Susicának igen jelentékeny hordaléka volt; a Recsina felső szakasza (Martinovoselon felül) biztos állapotban van. 9*
