Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
2. füzet - I. Péch Béla: A Recsina szabályozása
120. A bizottság ama nézetének adott kifejezést, hogy az 1898. október 19-iki katasztrófa első sorban a Recsina szabályozatlan állapota miatt következett be s jövőben való meggátlása czéljából a következő munkálatok szükségesek: Az egymagában egységes egésznek tekintendő alsó szakasznak a papírgyári gáttól a tengerig terjedő szabályozása az árvizet befogadó meder létesítésével; a papirgyári gát s Martinovoseló közt elterülő középső meder esésének mérséklése fenékgátakkal s helyenkint a partok erősítése; a Susica esésének mérséklése fenékgátakkal; a hegyi vizek rendezése; a hegylejtők befásítása. Továbbá azt javasolta, hogy a Recsina alsó és középső szakaszára a magyar kormány, a Susicára pedig a horvát kormány műszaki közegei készítsenek tervet ; a Recsinaszabályozás terveit a törvényes intézkedések végett a két kormánynak mutassák be; addig, míg a megfelelő törvényes eljárást keresztülvezetnék, a Recsina alsó szakaszának sem a jobb, sem a balpartján állandó jellegű új építkezésekre engedélyt ne adjanak. Mindezeknek figyelembevételével készítette el az I-ső kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatal 1384/898. sz. a. a Recsina-szabályozás tervét, mely két főrészre, a középső és az alsó szakasz rendezésének tervére oszlik. Alábbiakban egymástól elkülönítve és pedig első sorban a középső Recsina szabályozását, aztán a Susica szabályozását, végül az alsó Recsina szabályozását ismertetjük. A Recsina középső szakaszának rendezése. Mint már előbb is említettem, a Recsina középső szakaszának a Susica beömlésétől Pasacig terjedő része az, mely tetemesen métyítődik. A meder itt helyenkint 30—50 °/o 0 esésű. A kultúrmérnöki hivatal ezen a szakaszon a meder megkötésére és a fenékesés csökkentésére 19 új fenékgátat, 5 fenéklépcsőt, 2 párhuzamos müvet és 6 keresztgátat, a Zakaly malomgátja fölé a hordalék visszatartására még 1 db új fenékgátat tervezett, föltéve, hogy a kultúrmérnöki hivataltól régebben tervezett partfalat a már engedélyezett összegből kiépítik s hogy a papirgyári, Zakaly és Rührféle megrongált duzzasztógátakat helyreállítják. A fenékgátak és lépcsők a fenékesést mintegy 5 % 0-re enyhítenék. E czélból az egyes gátak helyét és magasságát úgy választották meg, hogy az egyik gát lábától a következő alsó gát koronájáig 5 °/oo e sés állhasson elő. A megfigyelések ugyanis azt mutatták, hogy ahol a medernek nagyobb hosszaságban 5 % 0-nál nem sokkal nagyobb esése van, ott mélyítődések és hegycsuszamlások nem fordultak elő. E végből a fenékgátak magasságát 070 —240, átlag P50 m.-re, a fenéklépcsőkét 0'40—0-60, átlag 0-50 méterre tervezték. A fenékgátakat, lépcsőket s a vízpárna utógátjait körív alakú alaprajzzal, a szárnyfalakat a legmagasabb víz fölé érően és a partokba jól bekötve, az alapokat betonból, a falazásokat és az utófeneket részben a mederből, részben a lejtőről veendő s vakolatba rakandó kövekből tervezték. Pasac felett, Czankovónál, hol a völgy egy darabon kiszélesül s a meder ide-oda kanyarog, mindkét parton
