Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

2. füzet - I. Péch Béla: A Recsina szabályozása

118. Különösen kiemelte a terv, hogy e munkákkal az építkezés nem tekinthető befejezettnek, hanem — a mint hasonló természetű munkakor elkerülhetetlen — folytonos megfigyeléssel tanulmányozni kell majd, vájjon mily változást idéznek elő a gátak a meder alakulásában és ennek alapján kell majd folytatni a munkákat. Emez első ízben tervezett munkák méreteiről és költségelőirányzatáról következő kimutatás tájékoztat: A gáttestek ... .. 1347-88 m

3 14270Ю8 К Az előfenék ... .... ... ... ... 1257-00 m

2 7089-50 « Az utófenék 1800*00 m

2 1015202 « Az oldalburkolat ... 2183-40 m

2 0462*88 « A partvédőmű ... ... ... ... ... 1200Ю0 m

3 9096-— « Előre nem látható s a munkahely víztelenítése ... ... 8222*48 « Munkavezetés stb ... ... 4707-04 « Összesen 2547*88 m

3 és 524040 m

2 ... ... 60000*— К Fiume kormányzója azt fejtette ki, hogy gazdasági és politikai okokból a kormánynak kell eme költségeket viselni, sőt ezenfelül még a hordalékkal megtelt alsó mederszakasz kitisztogatásáról is gondoskodni. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter szót emelt az alsó mederszakasz zátonyai miatt és a m. kir. államvasutak Delta és Brajdicza falerakóhelyeinek elárasztásán aggódva, ama nézetének adott kifejezést, hogy e mederkotró munkálatok költségeit a m, kir. államvasutakkal együtt Fiume és Susák városoknak kellene viselniök. A minisztérium jóváhagyta a kultúrmérnöki hivatalnak fentismertetett grohovoi tervét s az előirányzott 60.000 К költséget az 1898. évi aug. 10-iki minisztertanácson nyert felhatalmazás alapján, a közvetetlenül érdekeltek anyagi helyzetére való tekintettel a minisztérium tárczájának terhére elvállalta s intézkedett, hogy a munkát a kultúrmérnökök létesítsék. A mint a munkálatok 1898. augusztus 13-án megindultak, még nyilvánvalóbbá vált, hogy érdemleges eredményt csakis úgy lehet elérni, ha a szabályozást nemcsak a grohovoi rövid mederszakaszra, hanem az egész Recsina-meder bajaira kiterjesztik. A m. kir. földmívelésügyi miniszternek Fiume városához intézett abbeli felszólítása, hogy e szabályozó tervet saját hatáskörében készíttesse el, eredménytelen maradt. így a közvetetlenül érdekelt lopazzai birtokosok panasza miatt és az I. kerületi m. kir. kultúrmérnöki hivatal javaslatára a m. kir. földmívelésügyi miniszter utasította e hivatalt arra, hogy a Recsina általános szabályozó tervét elkészítse. Erre vonatkozóan a fiumei kormányzóhoz intézett irat részletesen kifejti, hogy az ottani veszélyes helyzetnek megszüntetése czéljából e medernek általános szabályozása szükséges és hogy a bajok legfőbb oka abban keresendő, hogy míg azelőtt a Recsina nagyesésű medrében vízhasználatok czéljából több fenékgát volt, melyek a rohamos esést csökkentették, a mederfeneket megkötötték, tehát mélyítését, a hegyoldalak alámosását és leomlását megakadályozták, addig eme gátak pusztulásával a hordalék az alsóbb mederszakaszokra lezúdult s ott a medret betölti. Igen fontos tehát, hogy a fennálló gátakat is, különösen pedig a két nagy ú. m. a Zakaly-malom gátját és a rossz állapotban lévő grohovoi régi fagátat is biztosítsák. Az őszi esőzés 1898-ban szept. 24-én megindulván, a belőle keletkezett