Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - III. Jármy Tamás: A szennyvizekről
85 A folyóvíz oxigéntartalma változó, mert nagyon sok tényezőtől függ. Függ elsősorban a levegővel való érintkezés intenzitásától. Az erősen kavargó, nagy sebességű vizek tehát több oxigént tartalmaznak a lomha vagy álló vizeknél, a jégkóreggel nem takart vizek többet a befagyott vizeknél. Köztudomású, hogy télen a halak a lékekhez tódulnak friss levegőre. Azok a vizek, a melyekben zöld algák élnek, oxigén kilehelésük következtében több oxigént tartalmaznak mint azok, a melyekben klorofilltartalmú növényzet nem él. A oxigéntartalom függ továbbá a hőmérséklettől, a légnyomástól s végül a korhadásnak kitett szervesanyagtartalomtól. Altalánosságban a folyóvizek oxigéntartalma alatta van a telítettség határának s literenkint 6—9Va köbczentimóter, vagyis 8'6—136 milligramm között váltakozik. A mikor a szervesanyagtartalmú szennyvíz a folyóba kerül, az első jelenség, a mit könnyen észreveszünk, hogy planktonvilága részben vagy teljesen megváltozik. A magasabbrendű szerves lények vagy elpusztulnak, vagy a vízfolyás kevésbbé szennj-ezett részeibe, pl. : a túlsó partra vonulnak át. Ha a szennyvíz szervesanyagokban bővelkedik, elszaporodnak különösen a baktériumok, a nyálkaszerű és fonal-alakú gombák. A víz oxigéntartalma hirtelen megcsappan. A főként baktériumok által okozott rothadás következtében a szervesanyagok fehérnyéi egyszerűbb és egyszerűbb vegyületekké hasadnak. A szerves szén szénhidrátokat és szénsavat alkot. Mindkét vegyület keletkezéséhez szabad oxigén lekötése szükséges. A nitrogén ammóniákká, a kén kénhidrogénné alakul át. Az ammóniák a folyóvíz szállította fémek karbonátjával oxigén lekötése közben nitrátokat alkot s víz és szénsav szabadul fel. A kénhidrogén oxigén lekötésével csapadékba hulló kénné és vízzé alakul át. Ezek a vegyi átalakulások okozzák a víz oxigénjének tetemes apadását, ez s a szerves táplálék jelenléte az anaerob baktériumok rohamos gyarapodását, általában a plankton átalakulását. Ha a víz oxigéntartalma csekély, illetve ha az oxigéntartalmú vízzel való felhígítás mértéke nem elegendő, akkor a vegyi folyamatok befejezetlenek maradnak mindaddig, a míg a folyóvíz regenerálódik, vagyis a levegőből elegendő oxigént nyel el. Befejezetlenek maradnak ezek a vegyi folyamatok akkor is, ha a nitrátok keletkezéséhez nem áll elegendő mennyiségű fémkarbonát rendelkezésre. Itt jön tehát figyelembe az a kérdés, hogy milyen mértékűnek kell a szennyvíz felhígításának lennie, hogy a folyó vizére káros hatást ne gyakoroljon. Vegytiszta állapotban, normális nyomáson és közepes hőmérsékleten a víz literje 700 liter, azaz 533.120 milligramm ammóniákat, 2 VaHter, vagyis 3800 milligramm kénhidrogént, egy liter, vagyis 1970 milligramm szénsavat, de csak 0-03 liter, vagyis 43 milligramm oxigént képes elnyelni. A. víz tehát az ammóniákat, szénsavat és kénhidrogént mohón s nagy menynyiségben nyeli el s ezek a gázok az elnyelt oxigént könnyen kiszorítják vagy lekötik; az ammóniák és szénsav jelenléte az állatvilág lélekzésére kedvezőtlen hatású; a levegő, tehát elnyelt levegő is, mely l/i»% kénhidrogént abszorbeált, alacsonyabb rendú állatokra már feltétlenül mérgező és a folyóvíz közepes oxigéntartalmát, azaz literenkint 11 milligrammot már 23 l/ 2 milligramm kéijhidrogén
