Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - III. Jármy Tamás: A szennyvizekről

74 lesztése közben és bár a savanyú erjedésben lévő anyag folytonosan hozzáömlik, bűzös erjedésben marad, hacsak nagymennyiségű sav hozzáadásával ismét teljesen savassá nem teszsziik. E szennyvizek baktériumtartalma az erjedés minőségétől függ. Figyelmet érdemelnek végül nálunk a gyári üzemek közé sorolandó vágóhidak és bőrgyárak. Előbbiek a leölt állatok gyomor- és béltartalmán, valamint zsiradékokon kívül nagymennyiségű vért tartalmaznak, tehát bővelkednek fehérnyetartalmú anyagokban s igen könnyen meanek át bűzös erjedésbe sok kénhidrogén fejlesztése közben. Utóbbiak a gyártó eljáráshoz képest vegyi szereken, úgymint csersavon, timsón, meszen, konyhasón s más ásványi sókon kívül zsiradékot, olajat, állati szőrhulladékot s fehérnyeanyagokat tartalmaznak. Biológiai szempontból megítélve mind a kétféle szennyvíz tartalmaz nagytömegű baktériumot is. b) Csatornaszenny vizek. A szennyvizek második nagy csoportja a városi szennyvizek, melyek házi szennyvizekből és szennyes esővízből állanak. Egyesítő rendszer esetén e kétféle víz közös csatornákban folyik le, elkülönítő rendszerben a kétféle víznek külön elvezetése van. Elkülönítő rendszerben a házi szennyvizek napi mennyisége megközelítően állandónak vehető ugyan, de a helyi szokásokhoz képest a hét némely napján állandóan alatta, némely napján állandóan felette van az átlagnak. Némely városban ugyanis mindig szombaton súrolnak vagy kedden mosnak, a gyárak vasárnap nem dolgoznak stb. A 24 órán belüli vízelhasználáshoz képest is a szennyvíz mennyisége bizonyos napi minimum és maximum között mozog. Egyesítő rendszerben ez az állandóság csak száraz időjáráskor áll be, csapadék vagy olvadás esetén a napi maximumot többszörösen, nagy záporok alkalmával 10-szereseu is meghaladja. Egész évi átlagban ez a szaporulat a mi éghajlati viszonyaink alatt a száraz időjárás vizének, vagyis szigorúan vett házi szennyvíznek 25—50%-os megnövekedését jelenti. Ha tehát pl. elválasztó rendszer esetében a naponkinti és fejenkinti szennyvíz 80—100 liter, egyesítő rendszer esetében mintegy 100—150 liter lesz. A házi szennyvizek némely városban tartalmazzák a klozetek, fürdők, mosókonyhák, konyhai kiöntők, sőt Angliában az udvarokra hulló csapadék vizeit is; némely városban a fürdők és mo3Ókonyhák vizei az esővízcsatornába ömlenek ; némely városban az ipari szennyvizeket a telepen történt előzetes tisztítás után ugyancsak az esővízcsatornákba vezetik. Vannak a külföldön olyan városok is, melyekben csupán a klozetek szennyvizeit nem vezetik be a közös csatornákba. Egyszóval ezen a.téren nagy a változatosság. Ehhez képest a szennyvíz tartalma is változó. Az esőzés szennyvizei általában az utczákra, udvarokra és háztetőkre hulló természetes csapadékból, az utczák és udvarok locsolásából keletkeznek, de mint már fentebb említettem, némely városban más vizeket is vezetnek az esővízcsatornákba. Kivált nagy eső alkalmával a házi szennyvíznél sokkal hígabbak, mindazonáltal igen sok szennyezőanyagot tartalmaznak, a melyeket a víz az utcza és udvarok porával együtt öblít bele az utczai és udvari csatornaszemekbe. A szenynyező anyagokat leginkább az utczára dobott szemét, illetve hulladék, a lovak ürüléke, a kövezet kopásából eredő, a szél hajtotta vagy a szekerek behurczolta