Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - III. Jármy Tamás: A szennyvizekről

75 por s végül a leszállott korom alkotják. Minősége általában véve az utczák burkolatának minőségétől függ, tehát vízeresztő voltától és kopásától, továbbá az útczák forgalmától és tisztántartásuktól. Az esővízcsatornák bakteriumtartalmára nagy hatással van a lakosság tisztasági érzéke. Mindkétféle városi szennyvíz gyengén alkalikus tulajdonságú, kénhidrogén és ammóniák fejlesztése közben hajlanak a bűzös rothadásra, bakteriumtartalmuk nagy. E kétféle szennvíz tehát tulajdonságaiban megegyezik s csak annyiban különbözik egymástól, hogy az utczai és udvari szennyvizek nagy esők alkalmával hígabbak, kis esők alkalmával, illetve a nagy esők kezdetén a csatornák kiöblítése miatt lehetnek azonban sűrűek is. Nálunk a városok csatornázása leginkább az egyesítő rendszer szerint épült ki. Tekintve tehát a már fentebb említett hasonlatosságot, a következőkben a kétféle csatornaszennyvizeket együtt fogom ismertetni. A csatornaszennyvizek úgynevezett száraz mennyisége, vagyis az a menynyiség, a mely csapadékmentes időjárásban lefolyásra kerül, szoros összefüggésben van a lakosság számával és a lakosság fejenkinti vízfogyasztásával. A vezetéki víz használat közben fogy ugyan, de a szennyvíz a házi használat útján a csatornákba jutó szennyező anyagokkal és a csatornákba az altalajból beszivárgó vízzel, végül pedig magánkutak használati vizével ismét szaporodik úgy, hogy a szennyvíz mennyisége néha alatta, néha felette van az elhasznált vezetéki víz mennyiségének és átlag vele egyenlőnek vehető. A magánkutak következtében beálló szaporulatot azonban sohasem szabad figyelmen kívül hagyni ott, hol vízmérő órák felállítása miatt a gyárak takarékossági szempontból magánkútjaikat használják, mert ezekben a városokban szembeszökő eltéréseket találunk. Például Hamburgban 160 ezer köbméter napi vezetéki vízfogyasztás esetén egy alkalommal a vizsgálat 70 ezer köbméter magánvíz hozzájárulását tapasztalta. A fejenkinti és naponkinti vízhasználásra nézve érdekes képet nyújt az 1. sz. táblázat. 1. sz. táblázat. Vízfogyasztás Város n e T ç naponkint és fejenkint liter Köln .. _ 118-9 Birmingham... _ _ . ... ... 125 0 Manchester ... 132 0 Leads... ... 175 0 Hamburg _ .. ... . ... 170 1 Güttingen .. ... ... 54'0 Berlin ... ... 79-8 Hannover .. ... 92'1 Dresden . ... ... . . . 99-2 Bremen . ... 108-6 Frankfurt a. M. .. — 1715 Freiburg i. В ... 332 0 Buffalo N. А ... 704 '0 Allpghany ... 900 0