Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - III. Jármy Tamás: A szennyvizekről

71 A szennyvizekről. Irta: Jár ту Tamás. A művelt nyugaton évtizedek óta behatóan tanulmányozzák az ipari és városi szennyvizek tisztításának módozatait. Ezelőtt a szennyvizeket ott is minden előzetes tisztítás nélkül vezették be a természetes vízfolyásokba. Az eredmény az volt, hogy mind a kisebb, mind a nagyobb vízfolyások rendkívül beszennyeződtek s úgyszólván csak a szennyvízcsatornák folytatásai lettek. A ki a német költőktől annyiszor megénekelt Neckárt ezelőtt mintegy két évtizeddel látta, nem tudta elképzelni, hogy azon a zavaros bűzös feketeszínű vizén mi szépet, mi költőit tudnak találni. Végre belátta mindenki, hogy ezek az állapotok tűrhetetlenek, az állandóan felhangzó panaszok nem megokolatlanok, belátták azt, hogy a folyó felsőbb folyásán épült ipartelepek és városok nem lehetnek feljogosítva, hogy a természetadta elsőbbséget — a folyóvíz szomszédságát — csak a maguk részére foglalják le s a folyó völgyének alattuk lévő szakaszát lakatlanná vagy legalább is örökös járványfészekké tegyék. A hatóságok és a törvényhozások részéről mindig szigorúbb és szigorúbb intézkedések következtek. Egyúttal ezek az intéző körök olyan szervekről is gondoskodtak, a melyek a hatóságok szakértőiként behatóbb megfigyelés alá vették a vízfolyásokat és a szennyvíztermelő telepeket. A szennyvizek tisztításának kérdése közérdeklődést keltett és míg erre vonatkozóan kisérlet kísérletet követett, a tudományos körök a szennyvizek természetével — mint minden tisztítás alapfeltételével — is behatóan foglalkoztak. A különféle szennyvizek tisztításának módjait ma már úgyszólván végérvényesen megállapították és ha az előtt a feladat előtt állunk, hogy valamelyik szennyvíznek tisztító eljárását megállapítsuk, csupán az illető szennyvíznek tulajdonságait kell ösmernünk, hogy a megfelelő módszert kiválaszthassuk. Fontos tehát a szennyvizek természetének alapos ösmerete. Ez nem olyan könnyű feladat, a milyennek első pillanatra látszik, mert a szennyvíz úgyszólván minden egyes esetben más és más. Nem azt akarom ezzel hangsúlyozni, hogy pl. : két czukorgyár szennyvize között olyan nagy különbség volna, mely különféle tisztító eljárások alkalmazását tenné szükségessé, bár az alapos vizsgálat egyféle iparágak szennyvizei között is fog eltéréseket találni; hanem azt, hogy mindenféle iparágnak más és más a szennyvize, sőt a különböző városok szennyvizeinek tartalma között is erős eltérések vannak. A külföldi szakirodalom is beismeri ezt azzal, hogy a szennyvizeknek teljesen összefoglaló ismertetésével nem foglalkozik, legalább is ilyen műről tudomásom nincsen. A vizsgálatok általában szűk keretek között mozognak és rendesen