Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)

1. füzet - III. Jármy Tamás: A szennyvizekről

72 csak az épen megadott esetre terjednek ki. Némelyek egyes csoportokba foglalható szennyvizeket ismertetnek, például: «Czukorgyári szennyvizek», vagy «Sörés Keményítőgyárak szennyvizei», vagy «Városi szennyvizek» stb., de kimerítőbben csak a gyári szennyvizek csoportjával foglalkoznak, míg a városi szennyvizekkel nem. Legkimerítőbb ezen a téren dr. Dunbar «Leitfaden für die Abwasserreinigungsfrage» czímű könyve, melyben ennek a kérdésnek rövid fejezetet szentel. A mint külföldi összefoglaló mű nem áll rendelkezésünkre, azon módon magyar mű sincs, mely ezt a kéedést oly módon tárgyalná, hogy a szennyvizek természetéről általános képet nyújtson. Azt hiszem tehát, nem fölösleges, ha a szennyvizek tulajdonságait röviden ismertetem és könnyebben hozzáférhetőkké teszem azokat az elveket, a melyek nélkül a szennyvíztisztítás kérdését elbírálni, vagy adott esetben a helyes módszert megválasztani nem lehet. Tekintve hazai viszonyainkat, a gyáripari szennyvizek ismertetését szűk keretek közé foglaltam, a városi szennyvizek tulajdonságait azonban bővebben ismertetem. Külön fejezetet szántam a folyóvizek s a városi szennyvizek viszonyának, mint hazánkban ugyancsak igen fontos kérdésnek. I. A szennyvíz. Mindenekelőtt azzal a kérdéssel kell foglalkoznunk, hogy tulajdonképen mi a szennyvíz, mi az összetétele, mik a tulajdonságai? Szennyvíz a legtágabb értelemben olyan vizet jelent, a mely oldott vagy oldatlan ásványi vagy szerves, illetve a kettő keverékéből álló anyagokat olyan mennyiségben tartalmaz, hogy miatta a víz használata, vagy kigőzölgése az emberi és állati szervezetre káros. A magántulajdonban lévő vizek szennyezése csak annyiban érdekel bennünket, a mennyiben esetleg a közérdeket is érinthetik, akár a levegő, akár az altalajvíz megfertőzésével, akár pedig azzal, hogy nem hozzáférhetetlenek. Sokkal nagyobb fontosságúak azonban azok a szennyvizek, a melyek közvizekbe akár nyilt árkokon, akár fedett vagy zárt csatornákon át jutnak be. A szennyvizeket két főcsoportba szokás sorozni : az ipari szennyvizek és a városi vagy csatornaszennyvizek csoportjába. Előbbiekbe tartoznak a bánya- és gyári szennyvizek, a melyeket összefoglaló névvel «ipari» szennyvizeknek, utóbbiakba a telepek, községek és városok udvari, utczai és házi szennyvizei, a melyeket összefoglaló névvel csatornaszennyvizeknek szoktunk nevezni. Éles határt e kétféle víz között azonban nehéz vonni, mert bánya- és gyártelepek nem képzelhetők el emberi lakások nélkül, melyek gyakran igen nagy tömegű házi szennyvizet is szolgáltatnak; viszont községekben és városokban gyakran fejlett bánya- vagy gyáripar is van, ezek a szennyvizek tehát egyúttal nagymennyiségű ipari szennyvizet is tartalmaznak. a) Ipari szennyvizek. A bánya- és gyári szennyvizek tartalma felette különböző. A bányaszennyvizek tartalmazhatnak bithumenes anyagokat, nyers kőolajvegyületeket, különféle szénhidrátokat, a fémeknek kénsavas, szénsavas, foszforsavas és klóros vegyületeit, többek között konyhasót, timsót s különösen vas-