Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - II. Rohringer Sándor: Néhány külföldi vízerőtelep
56 A 3 fázisú váltakozóáramot 7000 V. generátorfeszültségről 45.000 V.-ra transzformálják a távolsági vezetékre s a különböző leadó helyekre, jobbára kémiai gyárakhoz. Az angst-wyhleni duzzasztó elrendezése vízlefolyás szempontjából a legtisztább megoldásnak látszik, fix mű a mederbe nincs beépítve, a jégnek, hordaléknak mozgása elé nincs semmi akadály téve, mindössze az összehúzódástól lehet némileg tartani, mivel a víznek' a turbinakamrákba való befolyása a meder irányára derékszögű. A hordalék mozgásának a vízerőtelepek üzemmenetére való hatása az eddigiekből eléggé kiviláglik és sajnos, meg kell állapítanunk, hogy a hordalékmozgás törvényeinek tanulmányozására még sem a folyószabályozás, sem a vízerőtelepépítés terén nem fordítanak elég gondot, a minek következménye számos balsiker és az üzemi költségek növekedése. A hidraulikai képletek csak vízről beszélnek, holott a valóságban hordalék nélküli vízzel alig van dolgunk. Ezért kell természetes, vagy mesterséges tárolók segélyével lehetőleg hordalék nélküli iizemvízre törekednünk; ha pedig ez nem lehetséges, már a vízkivételi műveknél ezzel a nehézséggel számolni kell. Ezt a szempontot akarja használni a chèvresi, laufenburgi és augst-whyleni gátak különböző elrendezése, de hogy e téren mennyi a kívánni való, azt a vízerőtelepek tanulmányozása közben számos példával igazolhatjuk. Az Augsburg városi ipartelepek erőszükségletének ellátására szolgál a gersthofeni mű a Lech folyón, a mely 50 m 8 víz vezetésére alkalmas csatornába tereli a vizet (24. kép), hol 8 m. esés felhasználásával az 5 Francis-turbinával felszerelt telepen 4000 lóerő termelhető. Magát a csatornát már a Lechnek a nagy hajózás czéljára való szabályozására számítva, úgy készítették, hogy rajta hajózás és tutajozás is lehetséges legyen, sőt az erőtelepnél csegét is építettek, noha a hajózás még a messze jövő kérdése, a tutajozás pedig csaknem teljesen megszűnt. A csatornán levő turbinatelep fölött mintegy 500 méterre 250.000 m 8 tározására alkalmas, töltésekkel körülvett medencze van, a mely a csúcsszükségletek esetén a telep kisegítésére van hivatva. A gersthofeni mű rossz oldala, hogy a hordalék állandóan bekerül a csatornába és kikotrására külön kotró van állandóan működésben és évenkint 10.000 márkára rúg a kotrásköltség. A gát beeresztő-zsilipjének közelében van a tutajáteresztő, a melynek koronája csak 50 cm.-el alacsonyabb a beeresztő-zsilip küszöbénél. Ha szemügyre vesszük a hordalék mozgásának menetét, könnyen érthetővé válik a csatorna bekavicsolódása. 20. kép. Az augst-wyhleni duzzasztó lebillenthető zsilip táblája.
