Vízügyi Közlemények, 1914 (4. évfolyam)
1. füzet - II. Rohringer Sándor: Néhány külföldi vízerőtelep
M Ha a mederbe valamely akadály épül, a víz ez akadály mögött lejtőt készít, hogy hordalékát rajta átszállíthassa. (22. kép.) Minél nagyobb a gátkorona felé folyó víznek a sebessége, annál meredekebb lesz a lejtő, a melyen a víz a kavicsokat, sőt a köveket is fölfelé görgetni és átdobni képes. Sok hordalékot mozgató ós nagy vízjátékú folyóban a lejtő mind hosszabbá válik, a meder feltöltődik, sőt a lejtő a gát koronája fölé is emelkedhetik a gátkorona felé eső lejtővel. Ha már most az üzemcsatorna küszöbe alacsonyan van a gátkorona felett elhelyezve (a minthogy magasan nem is lehet, mert nem kapna elegendő vizet), akkor a hordaléknak a csatornába való bejutása meg nem akadályozható s még a leghelyesebb ilyenkor a bejáratot jóval a gátkorona mögé helyezni, a mint hogy erre a gerstliofeni gátnál is rájöttek, mert a bezúduló hordalék kevesbítése czéljából nem a beeresztő zsilipen, hanem a feljebb fekvő tutajbebocsátón át eresztik a vizet a csatornába. Mindez a kellemetlenség nem volt akadálya annak, hogy ugyanezt a hibát a város felett 1912-ben épült gátnál meg ne ismételjék. (25. kép.) A beeresztőzsilip előtt itt is tutajáteresztő van a gáttestben s a csatornába jutó hordalékot úgy vélték eltávolíthatni, hogy a 35 m s-t tehát nagy víztömeget vezető csatorna oldalán 2 m. széles kavicslebocsátó zsilipet és csatornát építettek, holott ez a 17 m. széles csatornában mozgó 35 m 3 víztömegnek hordalékot sodró erejére aligha lesz hatással. A helyes elrendezés csak az lehet, lia a beeresztőzsilip melletti gáttestben mély küszöbű zsilip és nem szilárd fenékgát vagy vele egyenlő hatású tutajáteresztő van, sőt általában a legjobb megoldás, ha a duzzasztómű nagyobb része zsilipes és nem fenékgát. Ez elrendezés egyedüli nehézsége a jégzajlás, a mi azonban újabb, nagy nyílású zsiiipszerkezeteknél vagy pl. a csőhengergátaknál leküzdhető. Hiba az is, ha a szilárd fenékgát aránytalanul nagyobb része a duzzasztógátnak, mint pl. az Isaron levő moosburgi gátnál (a mely [23. kép] München város tulajdona és a mely mellesleg megjegyezve, egyike a legszebben berendezett telepeknek s 50.000 V. áramfeszültséggel dolgozik), hol a duzzasztógát helyén túlságosan kiszélesített mederben a víz sebessége és hordalék mozgató képessége annyira csökken, hogy a gát alatt épen a tutajáteresztő kijáratánál keletkezett egy nagy zátony a mely a tutajlebocsátást fölötte megnehezíti. A hordalékmozgás kérdése jóformán döntő hatású lehet a gáttest elrendezésekor. A jéggel a sebes alpi folyókon kevés baj van, legalább kevesebb mint nálunk s itt csak röviden jegyzem meg, hogy néhol, mint a gersthofeni vízerőtelepnél, a a zsiliptáblák befagyása ellen csővezetékből 2—3 C°-fokú meleg vizet bocsátanak a tábla rovatékaiba, másutt a táblák gyakori mozgatásával igyekeznek a befagyás ellen védekezni. A csatorna felszínén úszó jeget és kását vagy oldalt terelik el a
