Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
1. füzet - VI. Apró közlemények
83 zárógát ezt a medenczét előállítja s a 380 ha terjedelmű medenczében a 2,592.000 m 3 vízelvonás csak 0"69 m. vízszíncsökkenést okoz. De az év legnagyobb részében 120 m s-nél jóval több vízmennyiség áll rendelkezésre úgy, hogy 2 hónapon át a 240.000 kilowatt teljes 24 óráig, az év legnagyobb részében pedig a nap bizonyos óráiban termelhető. A mi a vízimű engedélyezhetőségét és kivihetőségét illeti, ebben a dologban komoly akadályok nem merültek föl. Az engedélyező eljárás során a szajnai préfet 1907. november 5-én megbízta a «Fehérkőszén-bizottságot» (Commission de la Houille blanche), hogy tudományos, közigazgatási és pénzügyi szempontból vizsgálja meg HarU eme tervezetét. A bizottság kedvező jelentést adott róla. A szajnai préfet pártoló véleménye alapján a közmunkaminiszter a Ponts et Chassées tanácsának adta ki a tervet elbírálás czéljából s a közérdekűség elbírálására értekezletet hívott egybe, melynek eredményekép a miniszter értesítette Harlét, hogy bizonyos föltételekkel hajlandó a mű közérdekűségére törvényjavaslatot kidolgozni. A másik, a bellegarde-malpertuisi, tervet a Société française des Forceshydrauliques du lllwne nevü társaság dolgozta ki, melynek Bellegardnál ma is van már vizerőtelepe, szövetkezve a Société des Forces hydrauliques de Malpertuis nevű társasággal. E terv szerint az egyik gát Bellegarde-nál készülne. A gát koronája épen olyan magasságban lenne, mint_ a génissiati gáté, de jóval kisebb tároló medenczét adna. A gát 30 m. bukást létesítne s 400 m 8 vízhasznosítás esetén 120.000 lóerőt lehetne itt termelni. Az energia előállítása 12, egyenkint 10.000 lóerejű turbinával történnék. Malpertuis-nál a második gát szintén 30 m. méter magas lenne. Itt 12, egyenkint 12.500 lóerős turbinával 150.000 lóerőt termelnének, vagyis a két víziművel együttesen 270.000 lóerőt. A bellegardi tó medenczéje a maga 270 ha-nyi felszínével épen úgy napi víztárolásra szolgálna, mint a génissiat-i, míg a hegyszorulatban épülő maipertuisi gát medenczéje kisebb, semhogy tárolás dolgában figyelembe jöhetne. A két terv összehasonlításából kétségtelenül a génissiat-i, egy gáttal működő vízerőtelep elsőbbsége tűnik ki. A nagy vízmedencze lehetővé teszi az átlagosan termelhető energia nagyságának a nap bizonyos óráiban tetemes megnövelését s az energiaszolgáltatás és az egész üzem egyszerűsítését. Igaz, hogy e vízerőteleppel a Rhône-szorulat, melyet a turisták szívesen kerestek föl, víz alá kerül, szépsége eltűnik, de helyette egy új, megkapó látvány fog az utazó szeme elé kerülni, a génissiat-i tó, melynek szépsége bizonyára vetekedni fog a mai szorulatéval. A főszempont egyébként, a melyből a dolog elbírálandó, kétségtelenül a gazdasági. És ennek a fontosságát már az az egy körülmény is kétségtelenné teszi, hogy a terv megvalósításával oly energiamennyiséget termelhetnek, melynek előállítására évi 1,500.000 tonna kőszén volna szükéges. 5. Magyarországi régi csatornatervek. (3 külön melléklettel.) Az Országos Vízépítési Igazgatóság br. PodmaniczJcy Gyula-tói értékes régi csatornatervezeteket vásárolt meg, melyek közül néhányat kisebbített alakban a Vízügyi Közlemények olvasóinak bemutatunk. Ezek a tervek valószínűen II. József császár idejéből valók, bár e föltevést 6*