Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

1. füzet - VI. Apró közlemények

81 a térképeken évszám nem bizonyítja: De a tervek között található egy, az uralkodóház birodalmaira kiterjedő vízrajzi térkép, mely az itt közölt 3 tervezet modorában van kidolgozva s melyen II. József császár mellképe látható s így valószínű, hogy az ő korában készültek. Ugyancsak ezen a térképen olvasható, hogy a munkálat a Bar g um-féle bécsi bankház költségén készült s szerzője F. S. Maire. franczia vízimérnök. A tervek közül az I. számmal jelölt «Jonction de la mer Adriatique à la Culpa» nevet viseli és a kulpa-adriai csatorna tervét mutatja be. A csatorna Károly város fölött a Kulpába ömlő Dobra folyóból indul ki s 6 lépcsővel emelkedik a vízválasztóig, hol tároló medenczéből venné a vizét. A tároló medencze vízzel való ellátása a Kulpa felső folyásán építendő gát, vízkivétel és csatorna segítségével történnék. A vízválasztótól lefelé számos lépcsőben esik a csatorna a Buccarii öbölig, hol az Adriai tengert éri el. A II. számú térkép a «Jonction de la Drave à la Save» nevet viseli és a Dráva-Száva csatorna tervezetét mutatja be. A csatorna Varasdnál ágazik ki a Drávából, a Bednja völgyében éri el legmagasabb pontját, hol a táplálására víztartó medencze szolgált volna. Innen esik a csatorna a Száva felé, míg Zágráb alatt mintegy 4 mérföldre eléri a Szávát. A III. számú, a «Jonction du Waag au Poprad» felírású terv a Vág-Poprád hajózó csatornát mutatja be. A csatorna Rózsahegy fölött mintegy 2 mérföldre ágazott volna ki a Vágból s Csorbánál érte volna el a vízválasztót. Itt épült volna a tároló medencze, mely a csatornát vízzel látta volna el. Innen a csatorna esik a Poprád völgye felé s Szepesbélánál csatlakozik a Poprád folyóhoz. 6. Az Escaut (Scheide) szabályozása Anvers (Antverpen) és Kruisschans közt. Anvers alatt Kruisschans-ig az Escaut nagy kanyarulatot csinál, melyet az 1906-ban megszavazott törvény értelmében át akartak vágni. Ez átvágással párvonalosan pedig a jobb oldalon még egy új, medencze csatornát is akartak készíteni, melyből 10 kikötő medencze ágazott volna ki. Az átvágással és a medenczecsatornával Anvers kikötője egyszerre óriási mértékben kibővült volna. Már a medenczecsatorna alsórészét 3 kikötőmedenczével el is készítették, midőn aggodalom merült föl a nagy átvágás sikere dolgában. Az átvágás enyiiehajlású, 8 km. sugarú ívben történt volna s kétséges, hogy a vezető ér a homorú oldalon maradt volna-e, a mely a kikötő czéljaira leginkább megfelelt. Továbbá az árapály a régi és új mederben megoszolva a sekélyebbeket feltöltötte volna. Végül a medenczecsatorna kiágazása az új átvágásból Kruisschansnál nem volt jó helyen, mert a kiágazás inflexió ponthoz jutott volna, hol a kellő mélység fentartása nehéz. Ezért elhatározták, hogy a nagy átvágással fölhagynak s az Escaut jelenlegi medrét szabályozzák. Anvers alatt a homorú parton 4 km. hosszú kikötő partfalat, készítenek s egy másikat Kruisschans-nál. Megváltoztatják a medenczecsatorna alsó kiágazásának helyét s az egész csatornát egy nagy medenczévé alakítják, melyből oldalmedenczék ágaznak ki. Az új kiágazó zsilip 400 m. hosszú, 45 m. széles és 12-3 m. mélységű a közép kis dagály szine alatt. Egyelőre az Escaut medrének szabályozásához szükséges kisajátításokra 15 millliót szavaztak meg. Már maga ez az összeg megmutatja a vállalkozás nagyságát. A munkálatok több évre terjednek, de elkerülhetetlenül szükségesek Anvers jövendő fejlődéséhez. (Le Génie Civil, 1912. június 22.)