Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról

47 Erre való tekintettel Degener a szennyvizekhez szénport kevert. A szénpor lekötötte ugyan az oldott szerves vegyületeket, de a további derítéshez, kicsapáshoz még vassókat kellett a keverékhez adni. A vassók adásával az oldott alkotórészek is kicsapódtak, s iilepítés után a csatornaszennyvíz tiszta, oldott és oldatlan alkotórészeinek java részétől megfosztott, bomlásra, erjedésre képtelen állapotban kerül ki, s ily kezelés után további rendszabályok nélkül beengedhető az élő vízfolyásba. A derítés a Rothe-Röckner-féle derítő toronyban történik. (L. a 10. képet.) A szennyvíz e czélból, miután a szükséges mennyiségű vegyi szereket, s a szénport felvette, velük összekeveredett, a torony körül futó csatornába kerül, onnan a közelítően függőleges csöveken keresztül a tornyot tölti meg a hozzáfolyás magasságáig. Mihelyt ez megtörtént, a hengerben még megmaradt levegőt kiszívatják mindaddig, a míg a víz el nem éri a kifolyás csövét, a melynek alsó vége mintegy 15 cm.-rel alacsonyabb a hozzáfolyás vízszínénél. Az üzem további folyamán a henger és a végében elhelyezett cső mint szifon működik. A cső méreteit úgy kell megállapítani, hogy a hengerben felszálló víz sebessége igen csekély (1 mm/sec) legyen. Ez emelkedés folyamán a leszálló üledék mint szűrő anyag is működik a szennyvíz további lebegő alkatrészeire nézve. A leszállt üledéket szivattyúzással távolítják el. Ez önálló szennyvíztisztító eljárás. A felhasznált szénpor értékét nem veszti el egészen, mert a tisztító eljárás után sajtolva tüzelőanyagnak felhasználható. A Degener-íé\e szénporos eljárást ott lehet alkalmazni, a hol olcsón lehet a kőszenet beszerezni. De olcsó kőszén esetén is a biológiai szennyvíztisztításnál drágább. * * * C) Oldó medenczék. Erjesztő kamarákban, oldó medenczékben, a mely czélra minden ülepítő medencze felhasználható, az erjedés beálltával, a mely az erjesztőgombák és baktériumok közrehatására indul meg, az oldott és oldatlan állapotban lévő szerves alkotórészek légneművé, részben cseppfolyóssá változnak, részben pedig kicsapódnak, leülepednek. Az erjesztés, oldás nem önálló szennyvíztisztító eljárás, de a szennyvíz oldatlan szerves részeinek kiválasztása tekintetében hatásában az ülepítő medenczék és a kémiai derítő eljárás hatásával megegyezik. Továbbá ez eljárás során az oldott anyagok tekintélyes részét gázneművé lehet változtatni. E kezelés során a baktériumok hatalmas arányokban pusztulnak. E haszonnal szemben az erjesztő kamarákból kikerülő gáz és folyadék kellemetlen szagú, káros jellegű. Azonkívül egészségügyi szempontokból nem engedhető meg, hogy a bomlásra képes nagy tömegeket emberi lakóhelyekhez közel felhalmozzuk. Az oldó medenczéket fedett és fedetlen állapotban készítik. Nagy haszna a fedettnek a fedetlennel szemben nincsen, mert az oldó medenczék folyadékának felszíne rendszerint vastag, sötét úszó kéreggel vonódik be, a mely a medencze belsejét a levegőtől és a világosságtól teljesen elzárja. Az oldó medenczék viszonyos értéke fölötte nagy volt egy időben addig,