Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról
38 A folyó emez öntisztító erejére való tekintettel költségkímélés okából a bővizű befogadók mentén fekvő városokban megelégszenek a szennyvíznek durva, szilárd halmazállapotú, oldatlan részeinek kirekesztésével vag7jis a mechánikai szennyvíztisztítással, a derítéssel. A mechánikai szennyvíztisztítás bármily tökéletes legyen is, a szennyvizek káros tulajdonságait nem szünteti meg. A bővizű befogadóktól távol eső városokban a biológiai szennyvíztisztítást alkalmazzák, a mely eljárás folyamán a szennyvizek tartalmukban teljesen átalakulnak, bomlásra, erjedésre, rothadásra képtelenekké válnak. I A) A mechánikai szennyvíztisztítás. A mechánikai szennyvíztisztítás eszközei a homokfogók, álló, mozgó rostélyok, sziták, dobok, hárfák, korongrosták s hasonló eszközök, a melyek a szennyvízben úszó, durva lebegő alkotó részeket csapják ki egészen 2 mm. átmérőig. A homokfogók rendesen csak ott szükségesek, a hol a szennyvizeket szivattyúzni kell, nehogy a homok a szivattyúk súrlódó felszíneit megsértse. Általában a csatorna fenekének hirtelen mélyítésével s a csatornaszelvény oly méretű bővítésével tervezik őket, hogy a vízsebesség 50 mm.-ig csökkent. ető legyen. Alakjuk különböző ehet. Az üledék kiürítését vagy ézi erővel végzik, a mely esetben ajánlatosak az ikerberendezések, hogy a homokfogókat felváltva lehessen alkalmazni, vagy kotrót alkalmaznak. Ez utóbbi esetben jó a köralak, a melynek feneke tölcséralakúan építhető. Használnak oly homokfogókat is, a melyekbe kiemelhető vasedényeket, homokgyüjtőket helyeznek el. Rostélyok, sziták, dobok, korongrostélyok oly szerkezetek, a melyekkel az átfolyás szelvényét a szükséghez képest 2 mm. szélességű sávokból, négyszögekből, vagy 2 mm. átmérőjű köröcskékből állítják össze a lebegő alkotórészek visszatartása czéljából. 1. kép. Az allensteini elmozdítható rostóly.