Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

4. füzet - III. Czverdely Andor: A városi csatornák szennyes vizeinek tisztításáról

I 39 A legváltozatosabb alakban fordulnak elő. Vannak pl. szalagvasakból összeállított rostélyok, a melyeket mintegy 45° hajlással létesítenek. A szennyvízből visszamaradt részeket kapával húzzák fel a rostély végében elhelyezett vályúba, vagy automatikusan a rostélyok közé btnyúló kefe- és fésűszerü szerkezetekkel. Ha a rostély negyedköralakú, akkor a fésű a vízszintes tengelytől 1'25— 1-30 m. távolságban küllőkhöz erősítve körforgást végez s önműködően tisztítja a a rostélyt. A fésűk esetleg a folyás irányára merőleges mozgást végző lapokra ejtik le a visszatartott szilárd alkotórészeket. Nagyobb víztömegek esetében a rostélyok két-háromféle méretben is készülnek a durva, közép és finom, 2 mm. vastagságú alkotórészek visszatartása czéljából. Az 1. rajz a csatornából csuklósan kiemelhető rostély szerkezetet láttat. (Allensteini rostély.) Érdekes típust mutat be a 2. rajz. E szerkezetben drótból szőtt szitalap végzi a tisztítást. A szitalap két hengerfelszínen mozog. A visszatartott alkotórészeket ellenkező mozgású drótkefe választja le a szitalapról és vályúba ejti. A szerkezetet alúlesapott vízikerék tartja mozgásban. A 3. rajzon látható szerkezetet a Majna melletti Frankfurtban alkalmazták. Ez vízszintes tengelyhez odaerősített (5 — 6 rostélyból álló) rostélycsoport, a melyen függő kefe csúszik. A tengely forgása közben a kefe majd az egyik, majd a másik rostélyt tisztítja meg, s ejti be a visszatartott alkotórészeket a rostély előtt elhelyezett facsatornába. A 4. rajz dobszerkezetet mutat. A dob vízszintes tengely körül forog, 2'5—

ЗЮ0 m. átmérőjű, 0-6—0'75 m. széles. Külső lapja és az egyik oldala lyukasztott lapokból áll. A lyukbőséget a szükséghez képest szabják meg. A dob oldalán visszatartott durva és finomabb alkotórészek a forgó mozgás következtében a dob belsejében alkalmazott tölcsér fölé kerülnek, s részint maguktól hullanak * 2. kép. Smith-féle mozgó szalag rostély.