Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
4. füzet - I. dr. Benedek József: A bökényi duzzasztógát és csege
17 Nyugat-Szibériában épült csegének a keresztmetszetét ábrázolja. Hasonlítsuk össze ezt a képet a bökényi zsilipnek a 11. rajz E— F metszetén látható alakjával, akkor látni fogjuk, hogy a kettő közt éppen csak annyi a különbség, hogy az orosz zsilip nagyobb. Nem akarok messzebbmenő reflexiókat fűzni ehhez az orosz csegéhez, de annyit azért mégis megjegyezhetek, hogy érdemes lett volna nekik eljönni hozzánk, hogy megnézzék a bökényi zsilipet, mielőtt a magukét megépítették volna ; az a néhány millió a mibe az ő zsilipjük került, megérdemelte volna ezt a kis fáradtságot. A használt anyagok. — Költségek. A betonhoz beocsini portlandczementet és budapesti, természetes homokos dunai kavicsot használtak. A vasbetonhoz használt beton köbméterébe 300 kg., a sovány beton köbméterébe 200 kg. czementet tettek. A betont kézzel keverték. A műtárgyak költségeiről a következő tájékoztató összeállítás ad felvilágosítást : 1. Az alapgödröknek házi kezelésben végzett földmunkája, mintegy 30.000 К 2. Vállalati úton végzett földkiemelés (átalány) ___ 85.000 « 3. Földfeltöltés (átalány) 10.000 « 4. 81 f. m. (körülbelől 240 m 2) vasbetonszádfal (átalány) 22.000 « 5. A csege és duzzasztógát összes vasbetonmunkái, beleértve az alap czölöpöket is, de a burkolatok nélkül (átalány) - ... — 372.510 « 6. 4350 m 2 vasvázas betonburkolat à 10 К — 43.500 « 7. A raktár, a hozzávezető vágány és két kocsi ... — — 13.500 « 8. 20 darab kikötőbak à 25 K = 500 » 9. A csege és duzzasztógát összes vasszerkezeti munkái, beleértve a falakba és alapokka beépített rácsos vastartókat és a hajtóműveket is 70.100 « 10. 400 darab duzzasztótű à 17 К ... — 6.800 « 11. Csúsztató oszlopok, elzáró gerendák, vízmércze,- bója, vasladik és egyéb apróságok, mintegy ... — — — 7.590 « A duzzasztógát, csege és a hozzájuk tartozó raktár költsége összesen mintegy — — 661.500 К Befejezés. Hátra volna még, hogy az eddigiekből néhány általánosabb jellegű következtetést vonjak le. Ezt ugyan az előzőkben is megtettem már itt-ott s így a következőkben inkább csak összefoglalom a tanúságokat. 1. A mozgó gátak fennállásának és könnyű kezelhetőségének a szempontjából szükséges, hogy a gátat olyan helyre tegyük, a hol a meder állandó. Ezeket a helyeket rendesen az inflexiós szakaszokon fogjuk megtalálni, ott, a hol a folyónak gázlója van. A gázlók magasabbak is, mint a medernek a velük szomszédos szakaszai s így — ha lehetően meg akarjuk tartani az eredeti meder alakját és nagyságát — a gát küszöbét magasabbra lehet tenni, a mi a megépítés szempontjából is jó, de ezenkívül a gát kezelését is könnyebbé teheti. Esetleg ezen a réven egyszerűbb és olcsóbb gátrendszert is lehet választani. Ha a lefektethető gátat valami oknál fogva mégis kanyarulatba kell beépíteni, akkor a küszöbét 2
