Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

3. füzet - I. Iványi Bertalan: Gázlórendezések Szolnok és Csongrád között a Tiszán

A mi pedig a jég vis lkedését illeti a rőzseművekkel szemben, a gázlóban elhelyezett rőzsesátorokra a helyzet elég kedvező. Alacsony vízálláskor csak a befagyás előtt zajlik a Tisza, de ilyenkor a zajlás nem eiős, nem torlódott s a jég a partokat csak a kanyarulatokban súrolja. A rőzsesátrakban, melyek soha sincsenek a sodor közelében, tetemes kár tehát nem eshetik. Ha a Tisza befagy, az apadás és áradás következtében a jég a sátrak közelében megreped s azután szabadon emelkedik vagy sülyed. E közben rendesen csak a sátor felső korczolása s a korcz fölött az úgynevezett bokréta pusztul el. Az elsőt meg lehet újítani, az utóbbinak pusztulása pedig nem lényeges kár. A jég elvonulása sem veszélyes a gázlóban levő sátrakra. A középső Tiszán a jég ugyanis «0» fölött 3-4 méter magas vízállással megy el, tehát jóval a sátrak fölött, hiszen tetejük csak a «0» fölött 10 métert éri el átlagosan. Különben is gázlóban a rőzsesátrak három-négy év alatt beiszapolódnak, rövid tehát az idő, a meddig bennük kár eshetik. Az elmúlt évben a jégzajlás szakaszunkon a rendeshez viszonyítva rossz indulatú volt. Február elején hirtelen előállt olvadás következtében a víz áradni kezdett s a jég megindult. A feláradt víz csakhamar újból összefagyott s a jég sokáig állott megakadva. Mindez többször ismétlődött s csak a part szíuéig áradt víz tudta elragadni a torlódott jeget. És mégis a kürti gázlóban, a hol a sátrak még egészen újak voltak, tehát iszap nem védte őket, csak az éles kanyarulat fölött, a jobbpart felőli sátorozásban okozott jelentékenyebb kárt a jég s itt is főleg a torlódás miatt. Más az eset a partok rézsűjében elhelyezett sátrakra és rőzsesövényekre nézve. Ezeket a jég bizony elviheti. Sátort azonban újabban partok védelmére csak ideiglenes jelleggel alkalmazunk. A rőzsesövényeknél pedig évről-évre pótolnunk kell a hiányokat mindaddig, a míg az ültetvény meg nem erősödik. Pár éves füzesben már a jég sem tesz kárt. Az eddig végzett s a következő két évben végzendő munkálatokkal a szolnok-csongrádi szakaszon a jelentékenyebb gázlókat rendezzük. Marad azonban még három-négy rövidebb és jobb gázló, melyek vagy kotrással is megjavíthatok, vagy pedig csak kevés szabályozó munkálatot szükségeinek. Minthogy azonban minden egyes gázló a kisvizek bizonyos mértékű duzzasztását okozza, a gázlók megjavításával a kisvíz színének újabb leszállása fog járni. Számolnunk kell tehát azzal a körülménynyel, hogy a rendezés után újabb, oly pontok merülhetnek fel, a melyeken nem lesz elegendő víz s melyek addig, míg sokkal rosszabb helyek is voltak, panaszra nem adtak okot. E később jelentkező gázlók azonban, mivel a kellő vízmélység szakaszunkon általában fellelhető, már nem lesznek jelentékenyek s megjavításuk sem fog nagyobb nehézséggel járni. Meg kell emlékeznünk végül még arról is, hogy a középső Tiszán nemcsak a Szolnok-Csongrád közötti szakaszon, hanem máshol is végeztek rőzsesátrakkal szabály ozó munkálatokat, sőt gázló megjavítására is tettek kísérletet. Tudomásom szerint a munkák befejezése után néhány évig az eredmény itt is kedvező volt. Később azonban fokozatosan rosszabbodás állott elő s ma néhol a helyzet épen olyan rossz, mint a munkálatok előtt. 16