Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

3. füzet - I. Iványi Bertalan: Gázlórendezések Szolnok és Csongrád között a Tiszán

Gázlórendezések Szolnok és Csongrád között a Tiszán. (14 képpel.) Irta: Iuányi Bertalan. A hajózás szempontjából történő folyószabályozások míg egyrészt folyóinkat egyre hosszabb szakaszokon teszik hajózhatóvá s a közlekedést rajtuk az év folyamán egyre hosszabb időszakra nyújtják ki, másrészt kiküszöbölik azokat az akadályokat, a melyek a távolsági forgalom lebonyolítására egyedül gazdaságos mélymerülésú hajók közlekedését gátolják. Kétségtelen, hogy nagyjelentőségű egyes mellékfolyóinknak csatornázással való hajózhatóvá tétele is, de a hajózás sorsa mégis a főfolyókon dől el ; ha a főfolyók nem minden időben hajózhatók akadálytalanul, abban az esetben nagyobb kiterjedésű víziforgalom ki nem fejlődhet. Hiába van elmés szerkezetek alkalmazásával a csatornázott mellékfolyókon 2-0 méter mély hajózóvíz, ha a befogadó folyó gázlóin csak 12—13 decziméternyit talál a hajós. Ezért nagyon fontosak azok a munkálatok, a melyeket az utóbbi években a középső Tiszán abból a czélból hajtottunk végre, hogy elhárítsuk a hajózhatóság folytonosságát megszakító akadályokat, más szóval: előállítsuk a nagy hajózáshoz szükséges 2'0 méter mélységű hajózó vizet még a nyárutói és őszi kis vízállások idejére is. E hajózó-akadályokat egyes gázlók alkották s így a szabályozás a gázlók megjavítására irányult. Ismertetni fogom az erre a czélra végrehajtott munkálatokat. Az első kérdés, a mely itt felmerül, milyenek a középső Tisza gázlói V Milyen alakulatú folyószakaszokon mutatkoznak hajózó-akadályt alkotó gázlók és végre melyek azok a körülmények, a melyek a gázlók keletkezését, esetleg rosszabbodását előidézték? Érdekes ez utóbbi kérdést is felvetni, mert köztudomás szerint a Tiszán valamikor a jelenleginél kiterjedtebb hajózás volt s a hajózás kevesebb akadálylyal járt, mint ma. Szolnok, Csongrád vidékétől Vásárosnaményig sűrűn feljártak, sőt azon túl is elvetődtek a mai öregebb tiszai hajósok fiatal korukban. Ha tehát korábban, pontosabban megjelölve : a szabályozás előtt a hajózásra kedvezőbbek voltak a mederviszonyok, akkor a rosszabbodásban része van a szabályozásnak is. Kétségtelen, hogy az a százon jóval felüli átvágás, a mely a Tisza hosszát egyharmadával megrövidítette és viszonylagos esését Tiszaújlaktól a torokig 0-038O méterről 0-0598 méterre növelte, a kisvíz keresztszelvényét igen jelentékenyen megakasztotta. A szolnok-csongrádi szakaszon a kisvíz esése az átlagnál kisebb mértékben nőtt ugyan, a mennyiben a «Vízrajzi Osztály» tanulmányai szerint 00198