Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

102. 1 km.-re, az említett patak áthidalásához tenni. Itt a felvízcsatorna nem zártszelvényben, hanem 1-5 m. belső méretű vas vályúban vezet, mely terméskőfalakra támaszkodó boltozaton nyugszik. Az elrendezést a 23., 24., 25. és 26. rajzok láttatják. A csorduló működése most már a következő : Tegyük föl, hogy a turbinák járását megszüntetik s a nyomómedenczében a vízszín emelkedik. Ekkor lassanként teljesen megtelik a csorduló és a nyomómedencze közötti 1 km. hosszú csatornaszakasz vízzel s a mint a medenczében egyre magasabbra emelkedik a víz, a csorduló vasvályujának a szélén végre kiömlik. A medenczében el nem használt s így felduzzadt víz tehát a vasválvú két oldalán bukik keresztül, még pedig a vályú fala és a terméskőfalak között 50 cm. széles csatornákba s innen a vályú alatti lépcsős aknákba. A vályú oldalain átbukó víz 577.10 A. f. magasságból esik le a felső akna 573 0 A. f. színére, a mely alatt 50 cm. vastag vízpárna szolgál a kimosás ellen. A víz az 573Ю A. f. magasságból az 569-50 fenékmagasságú alsó aknába 1-5 m. magas vízpárnára esik. A felesleges víz az alsó aknából a 1'5 m. átmérőjű nyíláson át az akvaduktnak 4Ю m. széles boltozott kapuján jut a Kinyeluj patak medrébe. A medernek az akvadukton áthaladó részét betonba ágyazott kőburkolat védi a kimosás ellen. A nyílás alsó végén a 26. rajzon látható sziklára alapozott, 60 cm. vastag bukógát készült,hogy a lezuhanó víz eleven erejét megtörje. De a patak völgyének nagy esése következtében már az állandó üzem előtt tartott kísérletek alkalmával is a víz a völgy fenekét és oldalait rendkívüli módon megbontotta s a magával ragadt hordalékot a Hidegszamos medrében lerakta. Ez a körülmény a medernek nagymérvű elfajulására vezetett. Súlyosbította a helyzetet, hogy a pataknak a Hidegszamos medrébe való torkolatától 10 m.-re lefelé megyei híd áll, melyet az elzátonyosodás veszélyeztetett. A vállalkozó ezért a hordalék visszatartásáról gondoskodott. Erre a czélra a pataktorkolattól felfelé 30 m. távolságban 4Ю m. vastag és 6-0 m. magas kőszekrényes gátat épített, a melynek középső részén 4*6 m. széles és 7Ю cm. mély nyílás szolgál a víz átvezetésére. E keresztgát mögötti tért a hordalék rövid idő alatt betöltötte, a felette levővölgymeder esését megcsökkentette s így a további kimosással szemben a legjobb védelmet nyújtotta. Visszatérve a felvízcsatorna leírására, megemlítem, hogy a nem alagútszerűen épített szakaszon a csatornát 1-15 m. magas földtöltés födi; az akvadukttól lefelé az alább ismertetendő okokból pedig 2Ю m. A mi a felvízcsatorna épitését illeti, a kavicsnak, terméskőnek és czementnek a megyei útról a csatorna szintjére való szállítása a meredek hegyoldalak miatt költséges volt. Az anyag fel szállítása négy helyen történt. A csatorna felső szakasza csaknem egyenlő magasságban lévén a balparti megyei út szintjével, a 250. szelvénynél a Hidegszamos medrén készített függesztőfeszítő híd biztosíthatta az anyag.