Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)
2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep
87 l\agy hasznot látott a bizottság abban,, hogy a mű kibővíthető. A napi víztárolás czéljaira tervezett völgyzárógát lehetővé fogja tenni 32,000 izzólámpának és 100 korlátlan lóerőnek fedezését. Jelezte azonban a bizottság, hogy a vízmennyiség télen át, az 1903. évi őszi minimum (l-62 m 3) alá is szállhat, annál is inkább, mert 1904. évi január hó 9-én 7° C. hőmérsékleten a vízmennyiség 0'872 m 3-re sülyedt, sőt különleges meteorológiai viszonyok között a vízmennyiség még ez alá is csökkenhet. Az 1904. évi január hóban végzett észlelések arra vezették a bizottságot, hogy tartalék gőzgépnek a felállítását javasolják s az erre vonatkozó ajánlat utólagos benyújtására fel is szólították a Ganz-czéget. A szakértők egyrészt a technikailag gondos tervet, másrészt a mű létesítésének a kedvező fináncziális megoldását tekintve, a Ganz-czég javaslatát kivitelre ajánlották. A város e szakértői vélemény alapján 1904. évi július hóban megkötötte Ganz és Társa vasöntő- és gépgyár részvénytársasággal a szerződést, a melynek főbb pontjait részletesebben ismertetjük már abból a szempontból is, hogy ily nagyszabású műnek a város megterhelése nélküli nyélbeütésére tanulságos példát mutassunk be. A város a víziművet kölcsöntőkével építi meg, de a czég bérbe veszi az üzemet 25 évre s ez idő alatt tartozik fedezni az üzemi jövedelemből a mű létesítésével kapcsolatos összes kiadásokat, mint : kölcsönfelvételi költségeket, leszámító árfolyamkülönbözetet, kamatokat, törlesztést, ellenőrzést stb. A villamos mű a város tulajdona lesz. A bérszerződés az első 10 év alatt fel nem bontható, a 10 év utáni felmondás esetén a város 40,000 koronát, a 15. évtől kezdve 30,000 koronát, a 20. évtől kezdve pedig 20,000 koronát tartozik a bérlő czégnek egyszer s mindenkorra fizetni. Tekintve a vízierő-telepeknek hazánkban kevéssé elterjedt voltára, a város attól tartott, hogy valamely előre nem látott körülmény fordulhat elő, a mely az építkezést a jövedelmezőségre veszélyes módon megdrágíthatja s ezért a szerződésben az egész mű kiépítésére maximális összeget 1.776,094'90 koronát kötött ki oly módon, hogy az előzetesen meg nem rendelt többletépítmény költségét a vállalkozó fedezni köteles. A bérlet megkötése idejében a belváros utczáiban gáz, a külváros utczáiban pedig petroleum szolgáltatta a közvilágítást. A város első sorban a petroleummal világított utczáknak jobb módon való megvilágítására törekedett s ezért 900 darab 16 gyertyafényű 3 wattos izzólámpának (3600 égésórával), s a belvárosban csak 9 darab 16 ampères (à 1800 égésórával) ívlámpa számára szükséges energia szállítását biztosította a szerződésben. E köz világító czélra fogyasztott áramot a város évi 23,000 koronával tartozott megfizetni. Ez a "23,000 K-nyi évi biztos jövedelem volt a mű létesítésére fölveendő kölcsön alapja. A város bizonyos jövedelemről olymódon gondoskodott a szerződésben, hogy a bérlő czég köteles az üzem üzletszerű megkezdése napjától számított második és következő évek tiszta nyereségének. 30%-át, az ötödik évtől kezdve pedig 50°/o-át a zárszámadás megejtése után 30 napon belül készpénzben a városnak kifizetni. Az egységárakat, a melyekért a bérlő czég az áramot magánfogyasztóknak eladhatta, külön szabályrendeletben a következő módon állapították meg: 7*
