Vízügyi Közlemények, 1913 (3. évfolyam)

2. füzet - I. Benyó Albin: A kolozsvári villamos vízerőtelep

88. A világító czélokra használt hektowattóra ára 6 fillér ; az 500 órán felüli rész 4 fillér; az ipari czélokra használt áram hektowatt-óránként 2 fillér, az 1000 órán felüli fogyasztás l-2 fillér; csak nappali üzem esetében 1/5 fillér, illetőleg az 1000 órán felüli fogyasztás hektowatt-óránkint 1 fillér. Motoros czélokra használt lóerő ára 280 korona, csak nappali üzem esetén 120 korona évenkint. A m. kir. belügyminiszter október hó 23-án kelt rendeletével a terveket jóváhagyta s a kolozsvári világító és erőátviteli részvénytársaságnak felebbezését az 1890. évi pótszerződés 8. §-a alapján elutasította. Hidrológiai viszonyok. A tervezett vízerőtelep a Reketó és Hidegszamos egyesülése alatt mintegy 10 km.-re, Kolozsvár sz. kir. várostól 28 km.-re van. E ponttól fölebb 3'5 km.-re, az ú. n. Olasztelepnél van a vízkivétel. A Hidegszamosnak a vízerőtelep fölött elterülő szük völgyét hatalmas, meredek hegylejtők szegélyezik, a melyeknek főkőzete a kristályos pala. Nagy kiterjedésben gnájszot és csillámpalát találunk itt, helyenkint pegmatit, riolit és daczit áttörésekkel. Fölebb, a Reketó és Hidegszamos grániton tör keresztül, de forrásvidéküket kristályos pala alkotja. Az egész vízvidék legnagyobb részben teljesen vízálló. A gnájszot, valamint a csillámpalákat a legszabálytalanabb alakban átjáró pegmatit-erek többnyire világos szürke kőzetek földpátból, kvarczból és muszkovitból összetéve s szerkezetük még ugyanabban az érben is a legváltozatosabb. E kőzet épen a kisriskavölgyi tárológát alapjában sok bajt okozott, mert rendkívül málott állapotban lévén, az alapozás előtti eltávolítása volt szükséges, a mi erősebb munkát szükségelt, mert a gnájszszal rendesen összeforradt. Az Olasztelep fölötti vízgyűjtő területnek tengerszín feletti magassága a legmélyebb ponton 580Ю0, míg a legmagasabb ponton 1630 m. az Adria felett. A hegyoldalakat többnyire éger-, gyertyán- és bükkerdők borítják, a magasabb régiókat tölgy- és fenyőerdők. A völgy esése átlag 29'0°/

0. A hordalék vándorlása nagy, a mely körülmény az elfajult mederrészek erős zátonyodását okozza. A jégzajlás majdnem minden tél folyamán oly nagymértékű, hogy egyes helyeken hatalmas torlaszok keletkeznek, a melyek a vizet s a jégtáblákat a közeli mezőkre terelik. Kásajég nem gyakori, leginkább havazás után fordul elő. A villamos mű tervezése idejében a Hidegszamos vízjárása kevéssé volt ismeretes. A vízgyűjtő terület nagysága 275 km

2 s lia Bogdánfy Ödönпек «A természetes vízfolyások hidraulikája» czímű munkája szerint (1. a II. kötet 35. lapját) mperczenként és km

2-ént 0'8 m

3 maximális lefolyó vízmennyiséget veszünk számításba, a legnagyobb árvíz mennyisége 220 m

3/mp. A vízerőtelep üzembe vétele óta a Hidegszamos folyó vízjárásáról, valamint a csapadékról pontos feljegyzések történnek. A havonként számított átlagos napi vízmennyiségeket, valamint a havi össZes Csapadékvíz mennyiségét az 1. kép láttatja. Mivel a vízhozomány és a hőmérséklet úieglehetősen együtt változik, a rajz alsó részén a napi átlagos hőmérséklet maximális és minimális éítékeit is előtüntettük.