Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
6. füzet - IV. Jankó Miklós:A máramarosi drótfonatos szabályozó művek
223Máramarosi viszonyaink közt gyakran kerülünk oly helyzetbe, hogy felépített part védőműveink vonalában tutaj szálfák kirakását is lehetővé kell tennünk. Ez leginkább ott szokott előfordulni, a hol rendszeres tutajrakodás van üzemben, vagy a hol fűrésztelepekhez közel vezet a partvédőművünk. A tutajszálfákat oly módon szokták kifogni, hogy a tutajt a lankásra metszett part mellé állítva megoldják, s a szabaddá vált szálfákba lánczos hámot akasztanak s a súlyos szálfát igás állatokkal kivontatják a partra. Ezt a feladatot a 7. számú partvédőmű olyatén átalakításával oldjuk meg, hogy a beton-partborítást csak 18—20° hajlássa] építjük ki, s ezenkívül a mű. hosszával párhuzamosan 3—4 sor használt, kisvasúti sínt szerelünk a betontestbe oly módon, hogy a sín feje a beton síkja fölé mintegy 1—2 cm. magasra emelkedjék, s így a szálfák kicsúsztatása rajtuk történjók. Az igás állatok elcsúszásának megakadályozása végett a betonfelszínt reczéssé, durvává kell készítenünk. A tutajkifogó berendezését a 8. sz. kép láttatja. Folyóméterenkinti árelemzése a következő: 1 fm. partlenyesés, átalányárban — 2 К — f. 6'8 m 3, 80 mm. szemnagyságú, 31. sz. czinkezett drótfonat, szállítással együtt, à 110 К = _.. ... ... 7 « 48 « 0-6 kg., 31. sz. czinkezett drótszál a fűzéshez, à 0 60 К = — « 36 « 1 -5 m 3 válogatott hordalék, a helyszínére szállítva à 2 К = 3 « — « 1 férfi napszám a drótmű szereléséhez, à 3 К = ... ... 3 « — « 35 m 2 rőzsepokrócz, munkával együtt, à 0-80 К = ... 2 « 80 « 4'0 m 3, 120 mm. szemnagyságú, 38. sz. fekete drótfonat, szállítással együtt, à 0'80 К = ... ... ... ... ... 3 « 20 « 4Ю m 3 betonborítás, anyaggal és munkával együtt, à 4 К = 16 « — « 24 kg. használt vasúti sín, szállítással és szereléssel együtt, à 0'25 К = ... ... — 6 « — « Felügyelet és szerszámpótlék — ... ... ... 3 « 16 « Összesen ... ... 47 К — f. Kedvező körülmények közt ez összegből mintegy 5 К 50 fillért takaríthatunk meg. A felsorolt szerkezetek részletes ismertetése után át kell még térnem néhány, már befejezett munkálat leírására, a melyekben a felsorolt szabályozó művek játszszák a főszerepet. Fényképeik külön mellékleteken láthatók ; megjegyezem, hogy őket Apor Kálmán kir. s. mérnök, Csorbíts István műegyetemi hallgató és Bodor András vízmester vették föl. A máramarosszigeti Petőfi-ligeti Izaszábályozás. Máramarosszigét város belterületének délnyugati végén terül el a Petőfi-liget nevű park, mely a város közönségének úgyszólván egyedüli üdülő kertje. A közvetetten mellette folyó Iza két ágra szakadva, egyrészt magát a ligetet, másrészt a vele szemben elterülő értékes területeket is erősen megrongálta, s pusztulással fenyegette. A bajon csak a folyószakasz rendezésével lehetett segíteni s ez meg is történt, még pedig úgy, 16*
