Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

6. füzet - IV. Jankó Miklós:A máramarosi drótfonatos szabályozó művek

224hogy a liget mellett haladó folyóágat, a mely irányvonalánál fogva a másiknál kedvezőbb volt, végleges medernek fejlesztettük ki, partjait párhuzamos művel rendeztük és megvédtük, a folyó balágát elzártuk, s egyúttal iszapoló keresztgátakkal is elláttuk. Alattuk van a vízsodor inflexiópontja, melyen alul a folyó balpartját is meg kellett a rongálás ellen védenünk. A jobbparti párhuzamos mű a 4. és 5. számú szelvények összekapcsolásából jött létre, a jobbparti partvédőmű pedig a 7. számú szelvénynek felel meg. A balparti iszapoló műveket a 6. számú szelvénynyel építettük meg, azonban oly változtatással, hogy utófenekét betonborítással láttuk el. Végül pedig a balpart védelmét 2 sor, l-0 m. átmérőjű, kővel töltött rőzsehengerrel végeztük s ezeket egyes öblözeteknél a balpartba drótműves keresztgátakkal kötöttük be. Mindezeket a műveket a 9—15. számú képek láttatják. Egyrészt a rongálás megakadályozása, másrészt pedig a személyes biztosság érdekében is, a jobboldali magas betonpartborítás mentén kerítést is építettünk, mely czinkezett deltafonatból áll, czinkezett vasoszlopokra szerelve. A vasoszlopok betontuskókba vannak erősítve. A munkálat 1911. évben készült el, 23.224 К 57 f. költséggel, s az eddigi árvizeket, valamint az erős jégzajlást számbavehető károsodás nélkül kiállotta s a baloldali keresztgátak közt már tekintélyes iszapolást eredményezett. A 15. képen láthatő erős dugványozás egészíti ki a szabályozás munkáját. Rozáliái Izaszabályozás. Egyike a legegyszerűbb és legolcsóbb drótműves szabályozásoknak. Feladata volt Rozália község belterületét az Iza-folyó okozta rongálások ellen megvédeni, kapcsolatban a törvényhatósági közúti híd védelmével. 70 m. s 650 m. hosszú párhuzamos mű, 40 m. hosszú elzárás, két keresztgát s egy rőzsepartvédőmű alkotta a munkálatot, mely 1910. évben épült 9286 К 67 f. összes költséggel, s azóta több nagy árvizet kiállva, feladatát teljesítette, az elzárt holtágakat feliszapolta, elannyira, hogy a 4 óv előtt még megtámadott jobbparton ma már bekerített beltelkek, építkező helyek alakultak. E szabályozás egyes részleteit a 16—17. képek láttatják. A 17. kép jobboldalán még látszik a víz által megtámadott jobbpart, mely ma már be van kerítve, s így egészen az ember szolgálatába lépett. Mind a párhuzammüveknek, mind az elzárásnak és keresztgátaknak is a 4. számú szelvényt adtuk, melyet azonban a rendelkezésre álló összeg csekély volta miatt csak 0'80 m. koronaszélességgel, 0-90 m. magassággal s 10 m. padkaszélességgel építhettünk fel. Mivel nincs tutajozás, betonborítást nem alkalmaztunk. Az ottani helyi viszonyok között azonban a müvek megállották helyüket. Felsövisói Visószabályozás. Felsővisó község belterülete felett mintegy 1500 méter távolságban a nagy esésű és hordalékos Visó folyónak jobb felé erős kiszakadása volt, mely egyenesen a község belterülete felé vette irányát s erősen veszélyeztette. Ezen kívül még 3 helyen indult ki a Visó folyóból 1—1 erős jobboldali ág, minek következtében nagyobb áradáskor Felsővisó felső végén mintegy 22 ház és beltelek jutott víz alá. Gyakori eset volt, hogy a házak lakóit életveszély közt kellett kilakoltatni házaikból. Első sorban a jobboldali mederágak elzárására kellett törekednünk, ezután