Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
3. füzet - I. Dieter János: A resiczabányai vízimű
159 lyel a változó erőszükségletliez, mint a minőt különösen a hengerlőüzem megkíván, kedvezően bocsáthatják le a vizet. A hengerlés következtében ugyanis igen tág határok közötti megterhelésnek van a középpont kitéve ; ez sokszor az állandó terhelésnek a tízszeresét is kiteszi. A gőzüzemmel termelt elektromos energia esetén ez nehézségeket okoz, még ha a gőzfejlesztő kazántelepet és gépeket nagy méretekkel is készítjük. Azonkívül e 25.000 m 8-ren kívül a csatorna számos helyén, de különösen a resiczabányai vízfő közelében bővülések vannak beiktatva, hogv ezzel is növeljék a vízmennyiséget. A mü kivitele. A mű kivitelére, a műtárgyak méreteire és a lejtésviszonyokra is teszünk egynéhány megjegyzést. A Zanoga csatorna 4-7 km. hosszú, 035 m 2 területű trapez-keresztmetszettel (lásd 2. sz. rajzot) a földbe beásva és 3-5°/ 0 0 eséssel épült. Néhány patakkeresztezésnél faszerkezetű csatorna közvetíti az áthidalást. A Szemenik úsztató csatorna szintén a földbe beásva épült, de már a fa könynyebb vezetése czéljából a szelvényt pallókkal burkolták és csak néhány kényesebb helyen összesen 120 m. hosszban betonozták ki. A ferenczfalva-wolfsbergi út kereszteződésénél kőhíd vezet át. A csatorna 23'3 km. hosszú, 1-6 és l'8°/o 0 eséssel és 0'84 m a keresztmetszeti területtel készült. A Prislop-Isvoru-reu facsúsztató csatorna fából van és csak a felső csatornához közel eső utolsó részében betonozott, fönt a lejtése átlag 330%o s lefelé megkisebbedik mintegy 105°/ 0 0-re. 4. kép. A ferenezfalvi duzzasztómű táblás zsilipjének vasszerkezete.
