Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)
2. füzet - V. Apró közlemények
145 Щ APRÓ KÖZLEMÉNYEK , gg) 1. A Tisza völgyének hajózhatóságáról. (Két külön melléklettel). Ismeretes, hogy a kis és nagy magyar Alföld és a hozzá kapcsolkozó részek mily óriási kiterjedésű lapos területet alkotnak, a mi eléggé szembetűnik az ide mellékelt (I. melléklet) térképről, melyen az Adria felett 120 méterig terjedő területek sárga rétegvonallal vannak megjelölve. Ezen a nagy lapályon természetesen a folyók esése is igen csekély ós épen ez a körülmény teszi rendkívül kedvezővé síkföldi folyóinknak hajózható állapotát, illetőleg könnyíti meg a feladatot, hogy őket aránylag kis költséggel hajózhatókká tegyük. Hogy az Országos Vízépítési Igazgatóság a víziberuházások programmját erre az állapotra alapította, arról az említett térképre való egyetlen pillantás is mindenkit meggyőzhet. A nagy r lapály a Duna völgyében felhúzódik a Vág völgyén Tornóczig, a Sión a Balatonig, a Dráván Barcsig, a Száván, illetőleg Kulpán egész Károlyvárosig ; ugyaneddig van tervbe véve eme mellékfolyónknak hajózhatóvá tétele is A valódi nagy magyar Alföld azonban a Tisza völgyében terül el és pedig hosszúkás teknő alakjában, mely Titeltől Tiszaujlakig, a Begán Temesváron felül, a Maroson Aradig, a Kőrösökön Gyuláig és Nagyváradig, a Sajón Miskolczig, a Bodrogon illetőleg mellékfolyóin Nagymihályig, Ungvárig és Munkácsig, a Szamoson Szatmár fölé húzódik. Érdekes jelenség, hogy Kecskemét, mely e teknő alsó harmadára esik, magasabban fekszik, mint a nagymihályi, ungvári és tiszaujlaki, illetőleg a szatmári mércze 0 pontja. Hogy az egész Tiszavölgy főbb folyóinak esés- illetőleg magassági viszonyairól még szembetűnőbb képet kapjunk, a Tisza és főbb mellékfolyóinak hoszszanti szelvényét (II. melléklet) állítottuk egybe. Mindenek előtt e hosszanti szelvényről azt a meglepő tényt olvashatjuk le, hogy a Bodrogtól kezdve sokkal kedvezőbbek az esésviszony-ok, mint alatta, vagyis a Tiszavölgy hajózhatósága jóformán a hegyek tövéig felnyúlik, a mi közgazdasági szempontból a jövőre nézve eléggé meg nem becsülhető perspektívát nyit. Miért is nem lehet kétség az iránt, hogy a víziberuliázás újabb programmjában a Tisza hajózhatóságának kiterjesztése Tiszaújlakig, a Laborczé Nagymihályig, az Ungé Ungvárig és végül a Latorczáé Munkácsig okvetlenül helyt fog foglalni, mert csak ez által érhető el, hogy a hegyi termények olcsón juthassanak le a Nagy Alföldre. A hajózhatóvátétel szempontjából igen kedvezők az esésviszonyok a Begán, melynek csatornázása folyamatban van és Temesvárig 1914. évre el is készül 114 kilométer hosszúságban. Még kedvezőbbek az esésviszonyok a Kőrös alsó szakaszán, melyen a bökényi hajózó csege már megépült, három hasonló mű beépítésével pedig 140 kilométer hosszúságú víziút nyerhető, azonban Nagyváradig már 30 méter emelkedést kellene legyőzni. Kedvezőtlenek ellenben az esésviszonyok a Sajón és a Maroson, a mennyiben a Sajón 115 kilométer hosszúságra Bánrévéig 60 méter esés, a Maroson pedig 300 kilométer hosszúságra Piskiig 100 métert meghaladó esés van, pedig mindkét