Vízügyi Közlemények, 1912 (2. évfolyam)

2. füzet - II. Sajó Elemér: Adatok a Ferenczcsatornáról

93 Egyrészt a már végrehajtott kisebb lecsapolások jó sikere, másrészt pedig a közlekedő eszközök hiánya vezette a Kiss testvéreket, Józsefet és Gábort arra az akkori viszonyok közt merész és nagyszabású gondolatra, hogy a Tisza és Duna folyók közt Bácsmegyében hajózó csatornát építsenek, mely egyúttal a mellette elterülő nagy mocsarak lecsapolására is felhasználható legyen. Ezenkívül még egy másik körülmény is nagy jelentőséget adott az új csatornának. A Dunát a Tiszával kötvén össze, a dunai és tiszai torkolata, azaz Bács-Földvár és Batina közti (1. a, mellékelt helyszínrajzon) addigi folyami hajózó' utat 227 kilométerrel rövidítette meg. Tekintve, hogy abban az időben a Dunának ós Tiszának a csatornával elvágott szakaszai igen rossz állapotban voltak, árvízkor a partok sok > A FERENC-CSATORNA ÁTNÉZETI HELYSZÍNRAJZA. kilométer szélességben víz alatt voltak, kis vízkor pedig a meder tele volt zátonyokkal úgy, hogy a lóvontatás igen nagy nehézségekkel járt: az új csatorna a Tiszáról a Dunára felfelé átjövő hajók részére az egykorú feljegyzések szerint legalább is 20 napnak megfelelő útmegrövidítést jelentett. Ezek a fontos közgazdasági hasznok indították az akkori kormányt arra, hogy a «Kir. Magyar Hajózási Társaság» czimmel alakult részvénytársaságot sok kedvezményben részesítse. Sőt I. Ferencz magyar király különös jóakarata jeléül megengedte, hogy az új viziutat az ő nevéről Ferencz-csatornának nevezzék el. Az építést 1793-ban kezdték meg a Kiss testvérek vezetésével és 1802-ben fejezték be. Az építő költségek mintegy 8 millió koronát (4 millió bécsi forintot) tettek ki. A csatorna kiépülvén, a mellette elterülő vidék olcsó közlekedő úthoz jutott. Ezt a hasznot a részvénytársaság is igyekezett kihasználni olyan módon, hogy bérbe-