Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története
76 A bizottság az elönthető területet Morvaországban és Alsó-Ausztriában kereken 76.000 c. holdra számítja. ad 2. A bizottság elfogadta a Morva tartományi gyűlés 1877. évben hozott ama határozatát, ho^y a szabályozás legelső czélja az időnként ismétlődő vízkárok megszüntetése, azután — vagy lehetőleg vele egy időben — iparkodni kell a vizeket mezőgazdasági, és ha kedvezőnek mutatkozik, ipari és hajózó czélokra felhasználni. ad 3. A bizottság általánosságban ellenzi az átmetszésekkel és töltésekkel való szabályozást, mert véleménye szerint a töltések építése elősegíti a folyómeder felrakodását, a töltések csak nagy költséggel tarthatók fenn, és szakadáskor még súlyosabb károk létesülnek. A bizottság véleménye szerint a szabályozás czélja az árvízveszélyek és károk megszüntetése, miért is első sorban a fennálló zúgóknál árapasztó zsilipek építendők, hogy a káros közepes árvizek szintje lesiilyedjen, továbbá megtelelő mederszelvényt kell előállítani árvízgátak nélkül, csak töltésszert) partfelemeléssel; létesíthetők továbbá az elkerülhetlen átvágások, feliszapolandók a régi folyóágak, és belvízcsatornák építendők; nemkülönben kimondja a bizottság, hogy a Morva folyó Gődingtől felfelé, tekintet nélkül az alsó szakaszra, szabályozható, mert ebből a magyarországi Morva-völgyre nem hárul nagy kár. ad 4. A bizottság az összes költségeket 5,488.000 frtra becsüli, melyből a rohatetz-dévényi szakaszra 2,100.000 frt esnék, és — nem tekintve a magyarországi területeket — az értékemelkedést 43.705 hektár után 9.218.702 frtra, átlagban 22 ,71°/ 0-ra számítja s így a szabályozással elérendő hasznot tekintélyesnek tartja. ad 5. A bizottság javasolja az összes szabályozó munkák végrehajtását, melyek közül a határul szolgáló folyószakasz munkálatai a szomszédos kormányok közös megegyezése alapján végzendők. A munkálatok több vízszabályozó társaság alakításával viendők keresztül, az állam és a tartományok megfelelő hozzájárulásával. A Morva szabályozásának tanulmányozására kiküldött nagy bizottság, a szűkebb bizottság fentebbi véleményéhez hozzájárult ugyan, de mivel a magyar kormány kiküldötte a Morva szabályozás ellen foglalt állást, az alsó-ausztriai helytartóság is hasonlóan járt el úgy, hogy a bizottsági eljárásnak nem lett semmi eredménye. Ezek után az osztrák körök véleménye szerint nem maradt más hátra, mint hogy a morvaországi folyószakaszt, melynek rendezését a lakosság folyton sürgeti, tekintet nélkül az alsóra, önállóan szabályozzák, ós a bizotts.-igi javaslatot a cs. kir. földmívelésügyi minisztérium ezzel a felhívással küldte meg a Morva tartományi gyűlésnek. Kísérletek a morvaországi Morva folyó részletekben való szabályozására. A tartományi gyűlés a földmívelésügyi minisztériumi bizottság véleményét nem fogadta el és 1880. június 23-án tartott ülésében következőleg határozott: 1. A Gőding és Morawicán közötti folyószakasz szabályozása czéljából az 1870-iki vízjogi törvény 65 §. értelmében vízi érdekeltségek alakítandók.
