Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

77 2. Ez érdekeltségeket a tartomány segélyezi, részint készpénz hozzájárulással, részint kölcsönökkel. 3. Minden érdekeltség tartozik a folyó hozzátartozó szakaszának szabályozó tervezetét a megadott műszaki vélemények alapján kidolgoztatni és a politikai hatósággal engedélyeztetni. 4. Ha szabad elhatározásból az érdekeltségek nem alakulnak meg, hivatalból kell őket megalakítani. Mindeme törekvések hajótörést szenvedtek azonban egyes nagybirtokosok ellenállásán s azon az általános véleményen, mely a részleges szabályozás ellen irányult. A Morvaszabályozás és a Duna-Odera közötti hajózó csatorna. A Morvaszabályozás kérdésében az 1881. évben ismét oly fordulat állott be, mely újból csak a kérdés hoszabb időre való elodázását jelentette. A morva tartománygyülés 1881. évben hozott határozatával felhívta a tartományi bizottságot, hogy kimerítő Morvaszabályozó tervezetet készíttessen, szem előtt tartva az összes műszaki, mezőgazdasági és pénzügyi szempontokat s legyen figyelemmel az öntözésre, és a létesítendő Duna-Odera hajózó-csatornára. A tartományi bizottság a tervezet összeállításával Nősek tartományi építészeti tanácsost bízta meg, ki részletes és műszakilag megokolt tanulmányát az 1H82. évben mutatta be. Nősek építészeti tanácsos tervezete. A tervezet alapgondolata, a hajózás czéljaira szolgáló Duna-Odera csatornának öntözésre való felhasználása, mely czélból a hajózó csatorna megfelelően méretezendő, a szükséges vízmennyiség tározandó, és öntöző berendezések létesítendők, velők kapcsolatosan a hegyi patakok szabályozandók és a vízfolyások forrásvidéke befásítandó. Mi Nősek tervezetének csak ama részével foglalkozunk, mely a Morva folyó szabályozásával szorosabban összefügg. E tervezet szerint a Duna-Odera csatorna táplálására kereken 11 millió, az öntözés czéljaira kereken 12 millió, összesen 23 millió m

s vízmennyiségre lenne szükség, mely vízmennyiség a Becwa folyó vízgyűjtő területén legszárazabb őszi évszakokban rendelkezésre álló mintegy 45 millió tömegnek csak 52%-át teszi ki. A Morva folyó szabályozására nem javasol rendszeres munkálatokat, hanem csak helyi kiigazításokat, abból az egyszerű okból, mert leggyorsabban és legkönnyebben foganatosíthatók. Az egyes helyi munkálatok a partok feltöltéséből, a szorulatok kibővítéséből és czélirányos átvágások létesítéséből állanának, melyek alkalmasak az eddigi árvíz magasságát leszállítani. Nősek elismeri, hogy az árvízlefolyás javítása czéljából a szabályozó munkálatok Dévénynél volnának elkezdendők, ezt azonban egyelőre kivihetetlennek tartja, tekintve a nagy költségeket és Magyarország ellenkezését. A morva tartományi gyűlés, a bemutatott hajózó csatorna- és az öntözéssel kapcsolatos Morvaszabályozó-terv kapcsán 1882. évben oly határozatot hozott,