Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

2. füzet - I. Tellyesniczky János: A Morvaszabályozás története

Ehhez járul, hogy a dunai torkolat melletti Ketzel-ligetet nagyvízkor 8 láb mélységű víz borítja, mely víz ezután is csak a Morva-mederbe fog jutni, benne fölfelé hatol és káros kiöntéseket okoz. E kiöntések magassága ezután sem lesz kisebb az eddiginél, csak időtartama lesz valamivel rövidebb, mert a torkolatnál kiépítendő elválasztómű következtében az eddigi derékszögű torkolásnál előálló örvénylés csökken, a Duna visszatartó hatása nagyrészt megszűnik, a vízemésztés nagyobb lesz s így a Morva árterületén szétterült árvizek gyorsabban folyhatnak le. A torkolati kifolyásnál fellépő ellenállások a két folyó egyesülésének szögétől függenek; mennél kisebb ez, a Morva vize annál könnyebben folyik a Dunába, ennélfogva a Morvamederbe felduzzasztott víz lehúzódásához rövidebb idő szükséges. Az előálló új sebesség azonban nem olyan nagy, hogy a Morva torkolati szakaszának zátonyait megbontani és itt a medret mélyíteni tudná; a torkolati szakasz föliszapolódása csakis komolyabb beavatkozással szüntethető meg. A Duna magasabb vize a Morva szabad lefolyását jövőben is késleltetni fogja, és mivel a folyó felsőbb szakaszainak szabályozása sem hoz az alsó szakaszra nagyobb víztömeget, a Gőding felett építendő árapasztók és átvágások útján mozgósított hordalék az alsó szakaszon le fog rakódni, s újabb rendetlenséget okoz, mit csakis a meder kimélyítésével és a lerakodás megakadályozására alkalmas módokkal szüntethetünk meg. A Gődiog alatti Morva folyó alsó, mintegy 11.000 öl hosszú szakaszát okvetlen le kell mélyíteni, hogy az árvizek fokozatos emelkedése, és a meder további felrakodása megszűnjék; gondoskodni kell továbbá, hogy a felsőbb szakaszról leszállított hordalék a Dunába jusson. Erre a czélra a Morva vízének elragadó erejét kell megnövelni. A nagy árhullámok a Morva folyón hatás nélküliek, mert ezek idejében rendszerint a Duna is megárad, visszaduzzad, és a Morva-vízének esését és erejét megcsökkenti. A meder tisztítása czéljából tehát oly időben van nagyobb víztömegre szükség, mikor a Duna vízállása kicsiny, mikor Í3 a Morva vize nagy eséssel érvényesülhet. A Duna kisvízállása idején rendszerint a Morva folyóban is igen csekély a vízhozomány; ezért a megnövelésére mesterséges művelethez kell fordulni. A felső szakaszon a malmoknál építendő árapasztó zsilipekkel visszatartott és tározott víztömegek ugyanis időnként leereszthetők az alsó szakaszra, még pedig oly időben, mikor a Duna vízállása alacsony. Az így leeresztett víztömeg hatását megnövelnők, ha a medret megfelelően összeszorítanók. s lia az alsó szakasz esése nagyobb lenne; de mivel ez nincs így, szükséges e szakaszon Broczkó felett, Angernnél és Marchegg felett egy-egy duzzasztó zsilip építése, melyekkel a felülről leeresztett víz tetszőleges magasságra felduzzasztható, és így lehetővé válik, hogy a Dunához közelebb fekvő és csekély esésű Morva szakaszon nagyobb esést létesítsünk. E zsilipekkel 5—600 ezer köböl vizet lehetne tározni, melylyel a medret időszakonként mélyíteni és tisztítani lehetne. Mikor t. i. a medret mélyíteni akarjuk, e zsilipeket lezárnék, a vizet felduzzasztanók, majd a zsilipkapúk kinyitásával leeresztenők, de ugyanakkor a felső szakaszról az árapasztók kinyitásával újabb víztömeget eresztenénk az alsó szakaszra a hatás fokozása czéljából.