Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
6. füzet - I. Fekete Zsigmond: A Tisza folyó medrének középkeresztszelvényei
146 számító vonalát, melyről a keresett területnagyság az illető mélység vonalában egyszerűen leolvasható. Mivel a mérővonalakat egymás mellé állítottuk, segítségükkel azonnal tudomást szerezhetünk az egyes folyószakaszok időközi-szelvény-terület változásairól is. A közép-keresztszelvények egymás mellé állított rajzai pedig azonnal előtiintetik az alakban és az egyes szelvények méreteiben történt átlagos változásokat. Hasonló számító vonalakat lehet megállapítani a szelvények középmélységeire (vízműtani sugarakra) vonatkoztatva. A közép-keresztszelvények vízműtani jelentősége. A részletes keresztszelvényeknek az 1891. és 1906—1909. és 1842. években végrehajtott felvételek szerint felrajzolt alakjait és területeit stb. egymással összehasonlítván, minden felvételi ponton meg lehet állapítani az időközben végbement változásokat, különösen pedig : a) Minden felvételi ponton a keresztszelvényrajzok maguk már mutatják, hogy az illető mederszelvény időközben milyen változásokon ment keresztül (bővült, mélyült, vagy ezenkívül még eltolódott-e időközi partmosások, mélyülések következtében stb.). b) Mindenik felvételnek megfelelően a partszín avagy a 0 vízszín alatti területeket összehasonlítván, megállapítható a fejlődés nagysága. Ekképen megállapítható pl. retrográd fejlődésnél minden tetszőleges szakaszon a feliszaposodások mennyisége stb. Két-két szelvény között ugyanis a pozitiv mederfejlődés területi különbségeit ós a retrográd fejlődések területi különbségeit rovatos kimutatásban egymás mellé állítván, a két számérték különbözete mutatja, hogy túlnyomóan milyen irányú az időközi mederfejlődés. Például ilyenképen megállapítható, hogy a Tisza torkolatától Ada községig 102-5 km. mederhosszban a 0 vízszín alatt a pozitiv mederfejlődés 7,740.000 m : !, a retrográd fejlődés pedig 12,900.000 m 8. Vagyis 1891. évtől 1906. évig a Tisza jelzett alsó szakaszán az átvágások időközi fejlesztése ellenére a retrográd fejlődés 12,900.000—7,740.000 = 5.160.000 m 3 felrakodásban jelentkezik. Ilyen módon azt is meg lehet vizsgálni, hogy például egyedül az átvágások időközben mily irányban fejlődtek. Az említett folyószakaszon az átvágásokban a 0 vízszín alatt végbement 4,740.000 m 8 pozitiv, és 570.000 köbméter retrográd fejlődés (utóbbi a 101, és a 98. számú átvágásokban) vagyis a pozitiv fejlődés 4,170.000 m 8. Sajnos, hogy a Vásárhelyi Pál-féle felvételeket a fent előre bocsátott körülmények miatt hasonló kutatásokra a ftflyó tetszőleges szakaszain nem használhatják. Rátérvén tulajdonképeni tárgyunkra, a közép-keresztszelvényekből levonható főbb következtetésekre, ezeket a következőkben sorolhatjuk el : 1. A szabályozott Tisza folyó felső szakaszain Tisza-Ujlaktól Tokajig a meder lényegesen szélesbedett, minek következtében a mederbőviilés nagysága a meder partszíne alatt : 18HI—1908. 1842—1908. években években T.-Ujlak ós V.-Namény között 63'9 km. hosszban + 160 m 2 (köbtart. 10,220.000 m 3) + 500 m a V.-Namény és N.-Lónya « 36-1 « « -f 300 « « 10,530.000 « + « N.-Lónya és Tokaj « 110 2 « « +180 « « 19,840.000 « -j- 550 « Tehát összesen 209-2 km. hosszúságban 1891 1908. években a mederbővülés köbtartalma 40,590.000 m 3 és az átlagos szelvénybovülés = 194 m : ;.
