Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

6. füzet - I. Fekete Zsigmond: A Tisza folyó medrének középkeresztszelvényei

147 A Vásárhelyi Лй-féle felvételek óta 1908. évig a mederbővülés átlagban * mintegy -)- 570 m

2. Tehát tetemes, mely mellett nem csuda, hogy a vízállások egészen Berczelig lényegesen kedvezőbbek az árvizek járásában úgy, hogy a hullámtér szerepe ott alárendeltté kezd válni. Megjegyzendő, hogy ezen a hosszú szakaszon az átvágásokat úgyszólván teljesen a folyó fejlesztette ki önerejéből anyamederré. 2. A Tokajtól Szolnokig terjedő 210'2 km. hosszú nagy szakaszon két-két mércze között az átvágások bővülése következtében 1891. és 1908. évek között a keresztszelvénybővülés átlag -j- 100 m

2. A Vásárhelyi Pál-féle felvételek ideje óta (1842. év óta) átlagban csak mintegy -f- 140 m

2. Vagyis Vásárhelyi óta 1891. évig az átlagos fejlődés aránylag igen kevés {40 m

2). Vannak azonban közbeeső szakaszok, melyekben a meder 1842—1891. évek között jóformán semmit se bővült, sőt Tiszafüred és Taskony között a most említett időbeD retrográd fejlődés történt, azaz 1891. évben itt a középszelvény területe kisebb volt és pedig 100 m

2 el, mint Vásárhelyi Pál idejében. Ezek szerint a bővülés csak 1891. év óta mutatkozik a bekövetkezett átvágásfejlesztések következtében. Ámde ez a bővülés is még jelentéktelen a Tokaj felettihez képest. 3. A szolnok-csongrádi szakaszon 1891. és 1906. évek között a szelvénybővülés Szolnok és Tisza-Ugh között 60 m

2, T.-Ugh és Csongrád között + 260 m

2, 1842—1906. évben pedig ugyanott volt a bővülés -f- 140 m

2, illetőleg 0. 4. Csongrádtól Szegedig a csongrád-mindszenti és algyő-szegedi szakaszokon 1891—1906. évben a bővülés -f- 110 m

2, a mindszent-algyői szakaszon azonban ugyanabban az időben a visszafejlődés — 120 m

2. Az 1842 — 1906. évek közötti időben ugyanott a fejlődés + 110 m

2, illetőleg 20 m

2. Vagyis Csongrádtól Szegedig Vásárhelyi Pál óta az átlagos fejlődés igen jelentéktelen. 5. Szeged és a Tisza torkolata között Szegedtől Törökkanizsáig 1891. és 1906. évek között a bővülés -f- 180 m

2, 1842 és 1906. évek között a bővülés -+- 180 m

2. Törökkanizsa és Zenta között ugyanazokban az időkben a bővülés -(- 80 m

2

; illetőleg + 380 m

2. Zentától Törökbecséig a nevezett időszakokban a bővülés 60 m

3, illetőleg 160 m

2. Törökbecsétől Babatóig a fejlődés 300 m

2, illetőleg 120 m

2. Végre Babatótól a torkolatig visszafejlődés történt 1891—1906. években : 160 m

2, 1842—190(5. években a fejlődés pozitív + 100 m

2. fi. A vízműtani középmélységekről (a szelvényterület és a felszínszélesség közötti hányadosok), melyek a vízlefolyásnak épen oly jelentős tényezői mint az esés, a következőket lehet a középkeresztszelvényekből megállapítani. Tiszaújlak és Mezővári között az 1842. évi állapothoz képest a középmélység javult (4'1 m.-ről 4'7 m.-re), Mezővári és Namény között is javulás mutatkozik, de már jelentéktelenül. Vásárosnaménytól Dombrádig az 1842. és 1908., valamint az 1842. és 1891. évi állapothoz képest a változás szintén jelentéktelen. Dombrád és Tokaj között s innen Taktakenézig retrográd fejlődés mutatkozik és pedig 1 m. kisebbedós (8 m.-ről 7 m.-re, illetőleg 9"3 m.-ről 8-4 m.-re kisebbedett a meder középmélysége). Ez a körülmény arra figyelmeztet, hogy a Bodrog torkolata előtt a mederfenéken lerakodások keletkeznek. Taklakenéztől Tiszapolgárig a középmélység 8 m.-ről 9 m.-re nagyobbodott,