Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
1. füzet - IV. Maurer Gyula: Oroszország hajózó útjai
51 Az összes teljesítmény vagyis tonnakilométerek száma.: Oroszországban 1905-ben Francziaországban 1905-ben Hazánkban 1906-ban ___ 32-2 milliárd tkm. 5"1 « « 1 '4 « « Az átlagos forgalmi sűrűség vagyis az egy kilométerre eső teljesítmény tonnakilométerekben a következő: Németországban az átlagos forgalmi sűrűség az itt megadott értékeket jóval meghaladja; már 1900-ban is 850.000 tkm.-t tett ki. Feltűnő jelenség, hogy míg más országokban a víziűtak földrajzi viszonyaiknál fogva is inkább a kifelé való kereskedelmet, a tengerrel és szomszéd országokkal való összeköttetést szolgálják és a belforgalomban való jelentőségüknek felismerése nem is olyan régi, addig Oroszország leghatalmasabb víziútjai a külkereskedelemre nézve csaknem értéktelenek, a hajózás fejlődésének legelső napjától mindmáig úgyszólván kizárólag a belforgalmat szolgálják e hatalmas birodalom szélsőséges égaljainak termékeit osztják el az egész országban. Á Volga az ő rengeteg víziútaival a zárt és csaknem teljesen orosz területen fekvő Kaspi tengerbe vezet. A Dvina a Fehér tengerbe ömlik, a melynek kereskedelme legfeljebb a Jeges óczeán orosz tengermellékével lehet számottevő. A Mária-víziútrendszer első sorban az ország fővárosának szükségletét fedezi ; a vizén oda szállított árúkból kivitelre kevés kerül. A Dnjeper medenczéjét a folyó zuhatagjai választják el a tengertől, a Don pedig az Azovi tengerbe, még pedig oly részébe ömlik, mely csekély vízmélysége miatt a nagy tengeri hajózás számára alkalmatlan. A folyók, mint régebben, még ma is jórészt arra szolgálnak, hogy az egyes vidékek gazdagságát az egész országban eloszszák. A vasútak korát megelőző időben .pedig egyedül a víziűtak szolgáltak arra hogy Oroszország északi felét elborító erdőségek fáját, az ország különböző részeibe elszállítsák. Napjainkban az ország egyik számottevő gazdagságát a Kaukázus tövében fakadó dús naftaforrások adják. Csaknem kiszámíthatlan az energiának az a mennyisége, mely a birodalom legfőbb ütőerén, a Volgán az ország szívébe s távol vidékeire eljut. A nagy erdőségek és rónák fölös népe megmozdul és odatelepszik e fenséges folyam mellé, a melynek partjain új, legmodernebb gyárak emelkednek egymás után. De mi lesz, ha majdan ezek a gazdag naftaforrások kimerülnek ? Akkor az erdők és mezők fölös népe ismét megmozdul és fölfelé vonul. Oda az ezer tó országa környékére, a hol a gránitsziklák völgyei a csapadékot összegyűjtve majdnem állandó mennyiségben öntik a 100 —200 m-rel mélyebben fekvő tengerbe. Mérsékelt ugyan ez a csapadék, de belőle csak kevés párolog s a talajban semmi sem vész el. Ez az aránylag hideg vidék fogja majd Oroszország egyrészét éltető meleggel s mozgató erővel ellátni. Oroszországban 1905-ben Francziaországban 1905-ben Hazánkban 1906-ban mintegy 010.000 tkm. 421.000 « 450.000 « * *
