Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)

1. füzet - V. Apró közlemények

46 Щ APRÓ KÖZLEMÉNYEK. Щ 1. A székes talajok javítása körül elért eredmények. Már évek óta folynak a tárgyalások ós tervezgetések Debreczen városával, hogy a hortobágyi puszta a Tisza folyóból élővizet kapjon. E tanulmányok alkalmából az Országos Vízépítési Igazgatóság összegyűjtötte azokat az adatokat és eredményeket, melyeket a székes természetű folyókon ez ideig öntözés útján elérni sikerült. Miután ezen adatok magukban véve is igen érdekesek és tanulságosak, czélszerünek találtuk közrebocsátásukat, nem tekintve, hogy a debreczeni Hortobágy öntözésének kérdése mikor és mily módon valósul meg. A székes természetű talajok a nagy magyar Alföldön sok százezer holdat foglalnak el, maga a Nagyhortobágy puszta, mely Debreczen város tulajdona, meghaladja a 40.000 holdat. A székes talajoknak igen nagy változata van, egy részük kitűnő szántóföld és tudvalevőleg a legaczélosabb búzát termi, másrészük csakis legelőül és nedvesebb időjárás alkalmával kaszálóul szolgál, végül vannak az u. n. vakszékek, melyek az év legnagyobb részében nagy sótartalmuk, vagy talajösszetételük miatt kopár. Mind egyes törekvő birtokosok, mind a földmívelésügyi minisztérium részéről ismételten történtek különböző kísérletek a székes talajok javítására és kihasználására, Azonban pozitiv eredménynyel csak azok a kísérletek végződtek, melyekben sikerült a területre vizet vezetni és a víz útján a sók tartalmát részben hígítani, részben fokozatosan a talajból kilúgozni. Ezen kísérletek egyúttal arra a meglepő eredményre vezettek, hogy a kilúgozás folyamata alatt e területeken az okszerű és jövedelmező haltenyésztés teljes sikerrel űzhető. Az idevágó kísérletek elég nagy területre és elég hosszú időre vonatkoznak. Az ez irányban való tevékenység a Békéscsaba község tulajdonában levő 178 kat, holdnyi széke3 legelőterületnek mintaöntözésre való berendezésével 1900-ban kezdődött. A berendezés költségeit, melyek az 1910. év végéig 52.248 koronát, tehát kat. holdankint 284 К 90 fillért tesznek ki, a földmívelésügyi minisztérium viselte. A területet 1907. évben öntözték meg először és az átlagtermés 10 év alatt kat. holdankint 26'92 q. volt. A második mintaöntöző- és egyúttal fűmagtermelő-telepet a földmívelésügyi minisztérium József főherczeg kisjenői uradalmában a kéthalmi pusztán rendezte be 1906. és 1907. évben 108 kat. holdon átlag 275 korona költséggel. A három évi átlagtermés 131 q. A feketekörösi, ármentesítő társulat kebelében alakult öntöző érdekeltség 856 kat. holdat átlag 150 korona költséggel rendezett be öntözésre, az évi termést 24—26 q.-ra becsülik, a mennyiben közvetlenül nem mázsálták meg. A törökkanizsai, Tallián Béla tulajdonában levő székes természetű öntözőtelep terjedelme 9 hold, a szükséges vizet artézi kút szolgáltatja, az artézi kút költségén kivül a terület berendezése kat. holdankint 300 K-ba került. Az öntözéssel kapcsolatban 6 hold halastó is létesült. Az átlagtermés 1904—1910. években 30 q. volt. A tó területét 1909. és 1910. évben mezőgazdasági mívelés alá vették és rajta 1909. évben kat. holdankint 128 q. czukorrépa, 1910-ben pedig 101 q. 80 kg.-os búza termett.