Vízügyi Közlemények, 1911 (1. évfolyam)
3. füzet - V. Tavernier R.: Vízmennyiség-mérések változó medrű folyókon Fordította: Gillyén József
206 Az О görbe egy pontjához húzott érintőnek hajlásszöge az x tengelyhez: d= m С p"" 1 lesz. ap Ez az érintő az x tengelyt egy T pontban fogja metszeni, ,a mely pont a P , p ponttól — es a koordinata-rendszer kezdőpontjától, vagyis a parabola csúcspontjától ——— p távolságra fekszik. Épen így а Q = К С p 2 — a— görbéhez húzott érintő az x tengelyt egy T L pontban fogja metszeni, a koordinata-rendszer kezdő2 m — 1 pontjából ;— г p távolságra. 2 m -f- 1 1 kzU — К pk görbe tangense az x tengelyt U — p, az у tengelyt pedig—távolságban metszi. di Az előző elemzésekben feltételeztük, hogy a felszíni i esés állandó, bármilyen a p vízmélység; látni fogjuk lejebb, hogy ez a föltevés csak akkor szabatos, ha maga a fenékesés is állandó; ha például a számításba vett keresztszelvény alatt p s magasságig lehordott kavicszátony van, a mely magasabb a keresztszelvény legmélyebb pontjánál, természetes, hogy eddig a p s magasságig, a zátony visszatartotta holt víznek megfelelően a sebesség s így a lefolyó víztömeg is 0 lesz. Ebben az esetben az íi parabola csúcsa nem lesz ugyanabban a pontban, hol az U paraboláé. Ha megtartjuk a koordinata-rendszer kezdőpontjának az U parabola csúcsát, a három alap-formula következő lesz: 9. ábra. Mivel így a 3 parabola csúcsa nem esik össze, következőleg bizonyos komplikáczió állana elő, a mit mindjárt eleinte ki fogunk rekeszteni tárgyalásunkból, feltételezvén, hogy a mérés keresztszelvénye alatt a mederben nincs ellenesés. Víztömegméréskor rendesen felveszik a meder keresztszelvényét az akkori vízállás szintjéig, sőt még ezen felül is. Ez a felvétel megadjap értékét; ugyanis leolvasván a mérőállomás mérczéjót, bizonyos h magasságot kapunk a 0 pont felett, a mely 0 pont a kisvíz szintjének megfelelően bizonyos p 0 magasságban fekszik a fenék legmélyebb pontja felett : p =» h -}- p 0. Meghatározhatjuk а р-Ш különböző, fokozatosan kisebb vagy nagyobb vízmagasság egész sorozatára nézve a megfelelő nedvesített keresztszelvényt s így megszerkeszthetjük az ÍI görbét egészen a tömegmérés M pontjáig, sőt ezen túl is. Másrészről megszerkeszthetjük a négy parabolát, melyeknek közös csúcspontjuk 0, átmennek az M ponton s egyenletükü. = Cp m, ahol m értéke 1, 8/ 2, 2, 3 stb.*) " ) Ilyen szerkesztést mutatunk be az I. sz. mellékleten ; belőle látható, hogy a rousset-i hídnál a nedvesített terület ÍJ görbéje а Сp 3 és Gp 3 parabolák közé esett, melyek közül az első állandó lejtőjű, a második a konvex partoknak felel meg.
